Különleges könyvbemutató lesz június 22-én, csütörtökön délután a szombathelyi MMIK-ban, vagyis új nevén a Kárpát-medencei Népfőiskola Őrvidék Házban. Újabb könyv készült ugyanis Kántorról, aki nemcsak országos, hanem világhírnevet szerzett, és bár már nincs velünk, ma is minden idők egyik leghíresebb nyomozókutyájaként tartják számon.
Ráadásul Vas megyei volt, gazdájával, Tóth Tiborral, vagyis Csupatival együtt, így méltán lehetünk büszkék rájuk. Csupati dolgozta ki és honosította meg ugyanis Kántorral a szagazonosítás technikáját, amit az egész világon átvettek.
„Fogtunk együtt kémeket, keveredtünk tűzharcba és négyszer robbant mellettünk akna”
Az eredetileg kovácsként dolgozó férfi a háború után ejtőernyősnek állt, majd a csapata felszámolása után Szentgotthárdra került a kaszagyárba, onnan állt be rendőrnek Szombathelyen. A szagazonosítást elég kalandos úton sikerült behoznia Magyarországra: a németektől kémkedéssel megszerzett sikertelen kísérletek felhasználásával három év alatt kidolgozta azt a módszert, amely utána hamar elterjedt Európában.
1953-ban Csupatit küldték Budapestre, akkor kezdődött ugyanis először nyomozókutya kiképzés. Csupati a 16 kölyökből azt a kutyát választotta, amelyik érdeklődéssel fordította fejét a hangja után. Ő volt Kántor, az akkor még csak fél éves németjuhász.
„Kitűnő munkabírású, kitűnő szaglású eb volt, nem bízott meg idegenben. Ételt sem fogadott el mástól. Az iskolában mi lettünk a legjobbak, még abban az évben kitüntetést is kaptam. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon kezdtük a munkát. Kántor a jegyzőkönyvek alapján 78 ezer kilométert tett meg nyomon. Volt, hogy egy napon át követtünk valakit. Fogtunk együtt kémeket, keveredtünk tűzharcba és a határon négyszer robbant mellettünk akna. A lábamban és a hátamban még mindig vannak repeszek” – emlékezett vissza korábban a Nyugat.hu-nak adott interjújában Csupati a közösen eltöltött 11 évre.
Kántor 1964-ig volt hűséges társa. Éppen egy bűnözőt üldöztek a Fertő tónál, amikor Kántor aknára lépett, és az felrobbant. Nem ölte meg, de gazdája is látta, hogy menthetetlen, így az állatorvos csendben elaltatta. Csupati száz szál piros rózsával búcsúzott Kántortól, akit kitömtek és a Rendőrség-történeti Múzeumban állították ki.
Tóth Tibornak utána már nem volt kutyája, csak ezernyi emléke hű barátjáról. Szombathelyen élt, a Haladás pálya melletti tízemeletesben, de a nyarakat Körmendhez közeli tanyáján töltötte, közvetlenül a Rába partján, ahol tábla hirdette: Kántor és Csupati tanya.
2011 januárjában érte a halál Meghalt Csupati bácsi, Kántor gazdája 2011. January 06. 18:58 Szombathelyen, életének 82. évében. Temetésén a Nyugat.hu is ott volt, 
Eltemették Tóth Tibor főhadnagyot, Csupatit 2011. January 14. 15:17 katonai tiszteletadással, sortűzzel búcsúztak tőle a szombathelyi, Jáki úti temetőben. A híres páros, Csupati és Kántor munkájáról és kalandjairól számos könyv és egy filmsorozat is készült, Madaras József, Szilágyi Tibor, Horváth Sándor és persze maga Kántor főszereplésével.
Kántor örök
Most pedig itt az újabb felvonás: a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Kántor öröksége című kötet, melyből a kutya és az ember közötti kapcsolat, a barátság és szeretet örökkévalóságára alapozva ismerhetjük meg minden idők leghíresebb nyomozókutyájának örökségét, a Kántor utáni évtizedek rendőrkutyás kalandjait.
Kántor legendája szakmai körökben ma is él, de a fiatal generáció nem ismeri a híres rendőrkutya történetét. Ezért is született meg ez a könyv, idén ugyanis szeretnének több figyelmet szentelni Kántornak.
Igazi lokálpatriótaként pedig a kiadó azt vallja, illő lenne megemlékezni a legendás nyomozókutyáról. Végül a szerzővel úgy gondolták, nem is Kántorról, hanem az örökségéről, unokáiról, dédunokáiról, a magyar rendőrkutyákról szóló történetekkel emlékeznek meg a legendás négylábú nyomozóról.
A szerző Végh Attila oknyomozó újságíró, aki harminc éven át dolgozott a rendőrség kötelékében, ebből másfél évtizeden át tudósítóként számolt be a magyar nyomozók sikeres rendőrkutyás felderítéseiről.
Szerinte a magyar zsaruk rendkívül büszkék arra, hogy a világ rendőrkutyáinak 80 százaléka Magyarországról kerül ki. A rendőrség Dunakeszi bázisán képzett kutyák sorra nyerik a nemzetközi versenyeket, több külföldi ország rendőrei és csendőrei is ide hozzák tanulni a rendőrkutyáikat. A rendőrök szerint minden, az egyenruhásoknál szolgáló német juhászkutyában van egy csepp a legendás ős, Kántor véréből.
A könyvben minden történetnek valós az alapja, minden eset szerepelt valamikor az újságokban, ám a helyszíneket, neveket megváltoztatták. Nem jegyzőkönyveket akart ugyanis felidézni Végh Attila, hanem a kutya, az ember érzelmeire, a kutya és az ember közötti kapcsolat, barátság, szeretet örökkévalóságára alapozva kívánta bemutatni a világhírű, minden idők leghíresebb nyomozókutyájának, Kántornak az örökségét.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
