Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

„Igen, ez ismét a szomorú magyar valóság” – Tényleg jó ötlet volt a központosított vérvétel?

Olvasónk szerint – aki a saját bőrén tapasztalta meg az új, koronavírus-járvány miatt bevezetett rendszert – nagyon nem.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ismét egy kiválóan átgondolt és kidolgozott egészségügyi intézkedés a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva. Megszüntették a körzeti vérvételi helyeket és egy központi helyszínt jelöltek ki. Szombathelyen pedig katasztrofális állapotok uralkodnak ezen a sürgősségi vérvételi helyen – kezdte neve elhallgatását kérő olvasónk, aki csütörtökön reggel indult vérvételre.

Olvasó
Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

A helyszínen tapasztaltakat pedig meg is osztotta lapunkkal, bőséges írását alább olvashatják teljes terjedelmében:

Csütörtök reggel 7 óra 5 perc. Kicsit csípős 14 fok, napsütés, madárcsicsergés és kígyózó sor. Rengeteg ember, hosszú sor az épület előtt, polgárőrség. Ugye ez valami vicc, kérdezem magamtól? Sajnos azonban elszörnyedve szembesülök a ténnyel, hogy nem, ez nem vicc. Igen, ez ismét a szomorú magyar valóság.

Kígyózó sor áll az utcán a vérvételre várva, legalább 50 ember. Amikor jön szembe valaki, többen megkérdezik: Mikor érkezett? Hányan veszik a vért? Válaszok: „6 előtt már itt voltam.”, „Hárman veszik, egész gyorsan megy.”

A válaszokon rágódom magamban, miközben azon gondolkodom, hogy milyen szerencsém van, hogy nem esik. Sajnos, akinek tegnap kellett jönnie, az biztosan nem volt ennyire szerencsés.

Várok... 7:30, haladunk-haladunk. Beértem az épület árnyékába, itt már nem süt rám a nap, kezdek fázni és elég nagy a huzat is. Ha jól látom már majdnem a sor felénél járok. Közben tovább gondolkodom. Milyen jó, hogy az emberek nem tartják be a Cecília sorban állásra vonatkozó szabályait, mert akkor a Paragvári utcánál lenne a sor vége. Bár arrafelé legalább a napon állnánk.

Nagy a zúgolódás a sorban, de beletörődve a sorsába, mindenki próbál kitartani. 7:45, már célegyenesben vagyok. 12-en állnak előttem az épület bejáratáig, plusz egy polgárőr. Közben pedig nem fér a fejembe, a szakembereknek hogyan sikerült ezt a zseniális megoldást kitalálni.

Olvasó

A vérvétel mindig, mindenhol nagy problémát jelent. Sok ember, sok beteg. Számomra az lenne logikus, hogyha egy járványügyi veszélyhelyzetben is fenn akarom tartani a szükséges és elvárható ellátási színvonalat, hogy létrehozok a városban még több vérvételi helyet, megpróbálom elektronikus úton előjegyeztetni az embereket, így kalkulálhatóvá téve a terheltséget és folyamatos kontroll mellett biztosítom, hogy ne zsúfoljak be sok embert egyszerre egy zárt térbe.

Ehhez képest a magyar valóság! Kásler úr és bandája ennél jóval egyszerűbb és OLCSÓBB (mert ezen van mindig a hangsúly) dolgot eszelt ki! Meg kell szüntetni minden körzeti vérvételi pontot, központosítani kell egy helyszínre, az embereket meg ki kell terelni az utcára. A karhatalommal meg majd betartatjuk a szabályokat és a rendet! Fantasztikus! A haza megmentője! Kitüntetést neki!

7:57, elérkezem az épület bejáratához. Pontosan ajtószárny szélességű polgárőr áll ott. Itt ugyan nem lehet csak úgy beslisszanni! Ő mondja meg, hányan mehetnek be. Nem gond, már mindjárt bent vagyok.

8:02, bejutottam! Felmegyek a lépcsőn, elfordulok jobbra, szűk folyosó, még egy polgárőr. Köszön és karjelzésekkel terel, hogy melyik ajtó előtt várakozzak. Uram isten, mi ez a hely? Mi volt ez régen? Valami színházi öltöző? Mállik a festék a falról, ütött kopott ajtók, a linóleum kiszakadva, felhólyagosodva, sminkes tükrök a falon végig és valami több évtizede otthagyott asztalokra oda vannak szórva a vérvételhez szükséges eszközök, papírok stb.

Ez valóság? Kérdezem ismét magamtól. Szombathelyen, a XXI. században vagyok? Itt valóban minden tiszta és higiénikus? A hideg ráz és nem azért mert egy órája várakozom a 14 fokban.

8:07, kint vagyok, kijutottam! Elnézek a távolba és nem látom a sor végét... Minden elismerésem a vért levevő hölgyeké, akik gyorsak és precízek. A polgárőröké, akik teljesítik a parancsot, de mellette próbálnak segítőkészek és tisztelettudóak lenni.

Olvasó

De kérdezem én! Valóban ilyen helyen, így kell ennek működnie??? Nem hiszem! Mindenki, aki ott volt, az látta és átélte, aki majd megy, az majd át fogja ugyanezt élni.

De ez nem normális. Ez egy értelmetlen, gusztustalan, átgondolatlan és ostoba intézkedés volt. Százszor rosszabb körülményeket teremt és felesleges terheket jelent mindenki számára. Gratulálok Miniszter Úr!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Jelentem

Hirdetés