Szeretjük a nyilvánosság elől elzárt helyeket, és mindig külön öröm, ha végre eljutunk egy-egy kuriózumnak számító létesítménybe. Igaz, óvóhelyen már jártunk Csényén 
Tűz ütött ki Csényén, és hasadóanyagok is veszélybe kerültek 2015. September 09. 11:48 , de akkor ott a katasztrófavédelem tartott gyakorlatot és a bunker be volt füstölve, így a tejfehér füstfelhőn kívül nem láttunk túl sok mindent.
Élménynek azért nem volt utolsó Csénye sem, de azért maradt egy kis hiányérzetünk, amit azóta is próbáltunk pótolni. Végül két légópince is képbe került, de a szombathelyi városvezetés nem volt túl segítőkész, nem úgy mint a MÁV, ahol tényleg mindent, még egy grátisz pincerészt is megnézhettünk.
Az épületről röviden
A MÁV szombathelyi, Széll Kálmán utcai igazgatósága 1910 és 1925 között épült, 1964-ben a vizesblokkokat felújították az ingatlanban és átépítettek egy-két épületrészt. Az alagsor átalakítását 1968-ben végezték el, ekkor készült a kétszázötven négyzetméteres, nagyjából hat méter mélyen a földfelszín alatt található, IV. szintű légópince.
A légópince egyébként azért készült, mert vész esetén innen irányították volna a vasúti közlekedést. Mára az ott felhalmozott eszközök elavultak a bútorok pedig lassan megrogynak a rájuk
nehezedő
penészgombák súlya alatt.A nagy szürke időkapun túl
A légópince részhez vezető úton a pince egyes rekeszeit zsilipajtókkal lehet lezárni, a hidegháború rettegéssel teli évei már itt éreztetik hatásukat. Ezek után a gépház következik a kazánnal, mert hat méterrel a földfelszín alatt a Gyöngyös patak tőszomszédságában eléggé hűvös tud lenni. Innen még egy lépcsősor vezet a valódi légópincébe és egy másik idősíkba.
Egymásba nyíló helyiségek, hatalmas asztalok, ahol mindenkinek meg volt a helye és ezt oda is írták. Az egyik nagyobb teremben a falban kis beugró zugokban alakítottak ki munkaállomásokat, mai szemmel elképzelhetetlen, hogy a tervezők mire gondolhattak, amikor megálmodták ezeket - igen, tudjuk, a szükség...
A kis íróasztallal és ággyal felszerelt szobák és néhány folyosószakasz után elértünk a hátsó kijárathoz, ez az udvarra vezet. Innen kicsit visszafelé a vizes blokk található, WC-k és egy zuhanyzónak látszó rész egy hatalmas bojlerrel. Külön érdekesség, hogy a Kijárat feliratok fluoreszkálnak a sötétben, anno ez volt a technológia csúcsa, de azért még ma is jól mutat a dolog a sötétben.
Innen a légszűrőhöz mentünk, ahol volt némi nedvesség, az évek alatt a Gyöngyös és a talajvíz is utat tört magának. A jelenséggel folyamatos küzdelmet folytatnak, éjjel-nappal szivattyúk dolgoznak, különben a víz hamar elárasztaná az egész pincét.
Egy másik letűnt kor maradványai
Az igazgatóság másik szárnya alatt, egy átépítés során találták meg egy római kori út és egy szintén római kori épület maradványait, mi pedig ide is beleshettünk, ez már tényleg a vendéglátás non plus ultrája volt.
