Persze a tóban már nincsen víz, de fúrással végzett tesztek és a kövek kémiai analízise azt a feltételezést támasztja alá, hogy itt bizony gazdag mikrobiális élet zajlott pár milliárd évvel ezelőtt. A kövek nyomokban tartalmaznak szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként, ezzel tökéletes körülményeket biztosítva az egyszerű mikrobiális életformák számára.
Az ilyen apró, bakteriális létformákat a Földön az egyszerű, kemolitautotróf névvel illetik, és nagyon szívesen tanyáznak barlangokban, valamint a tenger mélyén. „A körülmények valóban nagyon hasonlítanak a Földéhez” mondja John Grotzinger, aki a geológia professzora a Kaliforniai Technológiai Intézetben. A professzor szerint valószínű, hogy a tavat egykor folyók kötötték össze, és magas, hósipkás hegyek vették körül.
Habár eddig még nem talált életjeleket, a marsi kutatórobot mélyen belefúrt az egykori tó köveibe, és ott még anyag-ásványokat is talált, ami arra utal, hogy bizonyosan volt kapcsolata a vízzel a helynek egykoron. Ezek még relatíve „fiatal” kövek a Mars történetében, mondta el Grotzinger professzor, úgy 3,5 milliárd évesek lehetnek. Meglepően ez az az időszak, mikortól az első mikro-fosszíliákat datáljuk a földön. Valószínűleg nem ez volt az egyetlen tó a Mars felszínén: kutatók már találtak bizonyítékot víz jelenlétére máshol is a Marson.
