Létezik olyan, hogy egyenlő bánásmód a nyakatekert online ügyintézésben?

Az alábbi esetben az ügyfelet önhibáján és szándékán kívül darálta be a rendszer…

Nem olvashatunk eleget az elesettek megsegítésére hozott jogszabályokról, ám ahányszor a gyakorlatban is belefutunk egy ilyen esetbe, nagy eséllyel hibádzik valami. Az alábbi esetben az ügyfelet önhibáján és szándékán kívül darálta be a rendszer, amelyben nehéz felfedezni bármiféle emberséget. Ez azért nagy szó a XXI. század dereka felé közeledve.

Történt, hogy az idős, lakáshoz kötött ügyfélnek korábbi szolgáltatója sokszorosára emelte előfizetésének díjait, ami több tízezres ráfizetést jelentett neki, mire sikerült megszabadulnia tőle, és végre nem látott vöröset. Ekkor még egy szimpla meghatalmazással el lehetett intézni, hogy egy másik, sokkal olcsóbb szolgáltatóhoz kerüljön, használta is elégedetten évek óta, a kék is sokkal kellemesebb szín.

Talán boldogan élt is volna, míg meg nem hal, mígnem a magyar piac legnagyobb szolgáltatója át nem vette viszonteladójának ügyfélállományát, így még nagyobb haszonra téve szert jelentős díjemeléssel. Azaz lényegében egyoldalúan szerződést módosított, a törvényi kiskaput kihasználva, jogszerűen. Mert azt lehet.

Idős, súlyos beteg, lakáshoz kötött ügyfelünk újabb kálváriája ekkor kezdődött, ugyanis többször figyelmeztették, hogy elveszíti előfizetéseit és a kártyáira feltöltött összegeket, amennyiben nem MEGY be átíratni azokat és SIM-kártyákat cserélni.

Természetesen lehet intézni interneten (már ha lenne neki és tudná használni), de a SIM-ért akkor is be kell MENNI. Az hagyján, hogy bemenni, de elsőre még úgy tájékoztatták, hogy külön rendelkeznie kell, hogy bankszámlára utalják vissza pénzét. Csak adjon felhatalmazást. Később kiderült, hogy ezt mégsem kell.

Jó szándékú segítők azért akadnak néha, ezért hősünk egy fiatalabb ismerőse bement az új szolgáltatóhoz. Nem jókedvében látta rózsaszínben a világot. Itt megerősítve közölték vele, hogy meghatalmazással valóban elintézheti, de csak ügyvédit fogadnak el. A sajátot visszaélések miatt megszüntették, arról nem tehetnek, ha valaki mozgáskorlátozott, az így járt.

Arról nem beszélve, hogy ez mennyibe kerül. A lakáshoz kötött ügyfélnek ügyvédhez is el kellene MENNIE, vagy persze hívhatja házhoz egy újabb jelentős tételért. Esetleg ELMEHET a kormányhivatalba, hogy kérje a Nép Ügyvédje szolgáltatást.

Értelemszerűen egyik megoldás sem játszott. Az üzletben előzékenyen felajánlották, hogy a segítő vegyen egy új SIM-kártyát, megfeledkezve arról, hogy akkor ugrottak az eddigi telefonszámok, egyenlegek és kedvezmények, de az őket miért is érdekelné évi milliárdos nagyságrendű bevételnél?

Ügynök hiába menne ki elintézni az egészet, mert annak nincs rá jogosultsága. Állítólag. Dolgozni szemlátomást senki nem akart azon túl, hogy aktiválnak egy drágább előfizetést a korábbi viszonteladó ügyfelei számára.

Újabb telefonálgatás, ezúttal már panaszügyintézéssel, és láss csodát, a szolgáltatónál előkerült egy jóakaratú ügyintéző, amivel újabb kör kezdődött a szarpofozásban. Felajánlotta, hogy a segítő vegye nevére a SIM-kártyákat, ő menjen be az üzletbe, írassa át a számokat és az egyenlegeket, aztán adja vissza a SIM-et az ügyfélnek, központilag meg visszaírják az ügyfél nevére.

A segítő erre már megkérdezte, nem lenne-egyszerűbb simán átírni az egészet az ügyfél nevén, folyamatosan, attól ő még simán kicserélheti neki a SIM-et, mire az volt a válasz, hogy az úgy nem megy. Miért is menne logikusan, amikor minden adatot leellenőrizhet online, mivel a segítő is ügyfelük?

A történet természetesen nem fordult célegyenesbe. Sikerült a segítő nevén mindegyik előfizetést frissíteni, az egyenlegek is átkerültek, ám amikor megpróbálták visszaíratni a kártyákat a rokkantnyugdíjas nevére, a központban azt közölték velük, hogy hát ez nem úgy van ám, hogy csak úgy visszaírják, azt legföljebb 1 év múlva, a fordulópontkor lehet megtenni.

Tudják, amikor mindenkinek alázatosan le kell jelentkezni az ÁV... szolgáltatójánál, hogy biz' isten, nem terrorista.

Egyelőre úgy tűnik, a jótett szokás szerint elnyeri méltó büntetését, ahogy a sérült embert is ismét szembesíti a rendszer a maga korlátolt létezésével, ha esetleg napi próbái közepette meg is feledkezett volna róla.

Újabb telefonálás (végülis, a szolgáltatás legalább működik), egy újabb ügyintéző azt közölte, hogy a szolgáltató honlapján lévő meghatalmazást kötelesek elfogadni (emlékezzünk: az üzletben kötötték az ebet a karóhoz, hogy csak ügyvédit), miért nem azzal intézték el a dolgot.

Persze ahhoz legalább számítógép, és egy nyomtató is kéne, mert ha bemegy az ember a cég üzletébe, megint csak azt mondják, hogy tessék ügyvédi meghatalmazást hozni. A korábbi ügyintéző azóta is elérhetetlen.

A segítő legalább számítógéppel bír, így megpróbálta adategyeztetéssel visszaírni a rokkant nyugdíjas nevére a SIM-kártyákat, ekkor, újabb meglepetésként, a rendszer közölte, hogy az adatok nem egyeznek a központi nyilvántartással, pedig választáskor még gond nélkül elfogadták és kivitték a mozgóurnát is.

Újabb telefon, ezúttal a kormányhivatalba, ahol ellenőrizték az adatokat, és mindent rendben találtak. A hölgy még hozzátette, hogy „hát, a rendszer már csak ilyen, előfordul, hogy nem ismeri fel az adatokat, tessék tovább próbálkozni”. Az ügyet a maga részéről a hivatal és a szolgáltató is lezárta, a SIM-kártyák természetesen még mindig nem kerültek vissza a rokkant nyugdíjas nevére. Próbálkoznak, mert hát az ember küzd, és bízva bízik.

Majd váratlanul újabb adalék érkezett a történethez, természetesen nem megoldás. A kormányablakból visszahívták a rokkantnyugdíjast, hogy azért mégiscsak MENJEN BE, hogy ellenőrizzék az igazolványát. Ott sem ment át, hogy betegsége lakáshoz köti.

Végül azt mondták neki, valakivel vitesse be. Ekkor a nyugdíjas szelíden megkérte az ügyintézőt, hogy lenne szíves elfáradni érte, mivel senkije nincs, amit amaz kikért magának. Mindenesetre, ha kiderül, hogy minden tényleg rendben, akkor viszont nem tudnak mit tenni, a szolgáltatóval kell rendezni a problémát, amely cég rendszere viszont a központi nyilvántartásból ellenőrizve közli minden próbálkozás alkalmával, hogy a személyigazolvány száma nem megfelelő.

Így bele is ragadt az ügyfél egy örök körforgásba, saját SIM-kártya híján, segítőjének meg, hivatalosan, nyakán maradt 3 db. Az áldozat használni persze tudja a SIM-eket, csak hát vannak emberek, akik a szolgáltatóval és az állammal ellentétben, szeretik, ha dolgaik rendben vannak.

Másik vonalon az Egyenlő Bánásmód Hatóság már elindította az eljárást hátrányos megkülönböztetés miatt, ugyanakkor egy fogyasztóvédelmi eljárás is kinéz a vásárló egyértelmű megtévesztése miatt az elhangzott, többszöri téves tájékoztatással, hiszen lényegében minden elért ügyintéző mást mondott.

Adódik a kérdés, vajon egy nyugdíjasnak feltétlenül vásárolnia kell számítógépet, nyomtatót, és megtanulni ezek használatát a nyakatekert online ügyintézésig, ha „egyenjogúnak” akarja érezni magát? Főleg, ha ráadásul még mozgáskorlátozott is, betegsége miatt pedig még az okostelefon használata is leküzdhetetlen nehézségeket okoz neki? (És akkor a helyhez kötöttségről még nem is beszéltünk.) Vajon az ügyintézőket képzik arra, hogy mindegyik ellentmondjon az előzőnek, így összezavarva az ügyfeleket, vagy a cég ennyire ad a minőségre?

Az egyenlő bánásmódot segíteni hivatott jogszabályokat és azok meg(nem)valósítását látva olyan érzése támad az embernek, mint amikor a Monty Python jelenetében egylábú színész jelentkezik Robin Hood szerepére: „Semmi nincs a lába ellen. Az a baj, hogy mellette sem.”

Magyarország működik.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény