Mielőtt elindultunk Lido di Jesolóba, egy ismerősöm csak annyit mondott: Jesolo nem más, mint 16 kilométernyi napernyő a parton. Nagyon tömör egyszerűséggel fogalmazta meg a tengerparti üdülőhely lényegét.
Borítékolható volt, hogy ebben az időszakban nem kell sorbanállni a pizzáért, a következő szabad járatért a hajóállomáson vagy a szállásokért. És igen: rengeteg hotel redőnye még lehúzva, a portákra behordta a homokot a szél, a parton pedig gőzerővel fúrták le a napernyőket, hordják a homokot. Persze már most is volt élet, helyiek napoztak, iszogattak a délután kinyitó egy-egy büfében. Turistákból is találtunk párat, magyart, németet, de leginkább franciákat.
Frissen festett korlátok, sarokcsiszoló, ütvefúró és építkezések moraja törte meg a tenger zúgását, a parton medúzák, milliónyi kagyló, a vízbe csak 1-2 bátrabb embert láttunk bemenni derékig.
Nagy a nyugalom, el sem akartuk képzelni, hogy milyen lehet itt július-augusztusban. Sokkal jobban élveztük a kihaltság-érzetet. Megvan az előnye a szezon előtti kirándulásoknak: ilyenkor Velencében is kevesebben vannak, mint ahogy Burano szivárványszín épületeit is sikerülhet lefotóznunk szelfiző turisták nélkül. 
Burano - ahol töményen adagolják a szivárványt 2016. May 04. 21:24 Nem ragozzuk tovább, nézzék meg lentebb, képgalériánkban pedig még több fotóval!
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
