Szeptember közepén jelentette be sajtótájékoztatóján
Megint fenyeget a toronyi lignitbánya réme? 2011. September 16. 12:31 Ipkovich György, szocialista országgyűlési képviselő, hogy a nemzeti energiastratégia támogatandónak nevezi a lignit bányászatát. Ipkovich akkor felszólította a többi vasi képviselőt, hogy támogassák módosító indítványát, ami az egész ország területére megtiltaná az új, nyíltszíni bányák megnyitását.
Puskás igennel voksolt
Szeptember végén aztán újabb sajtótájékoztató Második védelmi vonal a lignitbánya ellen 2011. September 30. 14:48 következett, ahol Ipkovich bejelentette, az országgyűlés a hét elején leszavazta módosító javaslatát. A megyei kormánypárti képviselők közül egyedül Puskás Tivadar (KDNP), Szombathely polgármestere voksolt a javaslat elfogadása mellett, és persze Nemény András (MSZP).
Gondoltuk, akkor megkérdezzük a többi Vas megyei képviselőt, miért is nem szavazták meg az indítványt. Hiszen egyértelmű, hogy egy új, nyíltszíni bánya Torony és Narda térségében kimondottan káros hatással lenne a környezetre és az ott élők életére.
Öt napot vártunk a válaszra, ketten érdemesítettek minket arra, hogy nyilatkozzanak. Az első V. Németh Zsolt (Fidesz), a Vas megye 5. választókerület képviselője, Vasvár korábbi polgármestere, jelenlegi vidékfejlesztési államtitkár volt.
V. Németh Zsolt tartózkodott
Azt írja, rosszul tudjuk, mert nem szavazott a módosítás ellen, helyette tartózkodott. És ezt azért tette, mert ő maga sem támogatná, ha Torony környékén lignitbánya nyílna, viszont nem lehetetlenítené el, hogy az ország más részein olcsóbb energiahordozót tárjanak fel. Főleg nem a mostani energiaválság idején.
A második levelet Kovács Ferenctől (Fidesz), Vas megye 3. választókerületének képviselőjétől, a Vas megyei közgyűlés elnökétől kaptuk. Ezt a levelet szó szerint közöljük:
"Nem támogattam dr. Ipkovich György országgyűlési képviselő módosító indítványát, mert azt nem tartom aktuálisnak.
2011. július 21-én a Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítő 41. számában jelent meg a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal alábbi közleménye.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 50. § (5) bekezdése alapján a barnaszén és lignit vonatkozásában a Magyar Köztársaság egész területét zárt területté minősíti.
Úgy vélem, dr. Ipkovich György módosító indítványával és ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatóival csak riogatja a környéken élőket. Mondanivalójának – ahogy ezt a szocialista képviselőktől már régen megszokhattuk – valós alapja nincs. Országgyűlési képviselőként különösen felháborít, ha bárki felesleges pánikot kelt nem létező ügyekben. Ezért szavaztam nemmel a módosító indítványra.
Kovács Ferenc országgyűlési képviselő
A közlemény, szó szerint
A képviselő által említett közleményt egyébként mi is megemlítettük cikkünkben
Lignitügy újratöltve: van-e bejegyzett bányászati jog Torony környékén? 2011. September 20. 14:22 , ami arról szólt, hogy jelenleg senkinek sincs bányászati joga az említett térségben. A közlemény itt megtalálható, a 8467. oldalon. Az említett rész szó szerint így fogalmaz:
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 50. § (5) bekezdése alapján a barnaszén és lignit vonatkozásában a Magyar Köztársaság egész területét zárt területté minősíti. E közlemény közzététele előtt szerzett bányászati jogokat és a közzététel napján folyamatban lévő – a bányászati jog megszerzésével kapcsolatos – eljárásokat e közlemény a Bt. 50. § (4) bekezdésének megfelelően nem érinti. Jelen közlemény a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
Jászai Sándor s. k.
a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke
Vettük hát a fáradságot, és megkerestük a hivatkozott törvényt, itt meg is találtuk. Az 50. § (5) bekezdés ezt írja: A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik.
A törvény mást mond
Vagyis, a bányászati hivatal zárt területté nyilvánítása öt évre szól, utána azt felül lehet vizsgálni. De megnéztük a törvény említett 9. §-át is. Így már érdekesebb a kép, nézzük szó szerint:
9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a geotermikus energia kinyerése, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakíthatósága valószínűsíthető.
(2) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata, vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakítása lehetséges.
(3) Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz hasznosításra alkalmas rétegek, vízadók, víztestek - energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából - zárt területként nem jelölhetők ki.
Ha jobban megnézzük a (2) bekezdést, világosan látható, hogy a miniszter meghirdetheti a koncessziós pályázatot a zárt területekre is, amennyiben ott a nyersanyag bányászata energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Vagyis, ha van erre vállalkozó, akkor meg is nyithatja a bányát.
Úgy tűnik, hiába az optimizmus, a meccs még nincs lefújva. És természetesen várjuk a többi vasi kormánypárti országgyűlési képviselő válaszát is.