Szombaton véget ért a 48. EFOTT, amelyet az előző évekhez hasonlóan a Fejér vármegyei Sukorón rendeztek meg. Sztárfellépőkből idén sem volt hiány, azonban az utolsó napon a nagyszínpad négy olyan előadót vonultatott fel, akik mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Byalex és a Slepp
A közönség véleménye alapján Byalex koncertje volt a legkevésbé érdekes a hétvégén, és körülöttem többen letudták annyival, hogy: „nem több, mint egy átlagos fesztiválkoncert”.
Ez a fesztiválozók aktivitásán is megmutatkozott: a koncert első felében a közönségnek szinte alig volt hangja, és nem is mozogtak annyit, mint azt várhattuk volna egy ilyen produkciótól. Ez a végére (ha nem is gyökeresen, de) megváltozott: a közönség elkezdett egyre jobban gyarapodni, és aktívabbá is vált, ami a hangulaton is érződött.
Ennek ellenére csak a népszerűbb számoknál (Széllel szemben, ahogy öregszünk, Emlékszem (Vagy…)) lehetett egyedül tetten érni, hogy közönség is van a színpad előtt. Az ottlévőket még az egyébként korrektül használt pirotechnikai és vizuális eszközök sem tudták igazán lázba hozni. Habár a lezárás végül méltó volt az EFOTT-hoz, az élmény nem volt felhőtlennek mondható.
Majka
A közönség aktivitása és az általános benyomás alapján kijelenthető, hogy az EFOTT egyik legnagyobb show-ja Majkáé volt. Az ózdi születésű előadó példátlan módon tette próbára a közönség hangszálait és ízületeit, hiszen többször kérte meg a hallgatóságot, hogy éppen ugráljon, énekelje teli torokból az aktuális dalt, vagy készítette elő a következő számot a segítségükkel.
A műsor maga egy nosztalgiával átszőtt, a közönség igényeit maximálisan kielégítő produkció volt. A közönség által kedvelt számok közé tartozott a Belehalok, a Füttyös, illetve a Mindenki táncol. Segítségére volt az egészben Veres Mónika (művésznevén Nika), akivel remekül kiegészítették egymást a színpadon.
Viszont itt mutatkozott meg az előadás egyik hiányossága is: inkább show volt, mint koncert. Viszont abból a legjobbak közül való.
Halott Pénz
Annak ellenére, hogy sem Marsalkó Dávid, sem Járai Márk nem nagyon mutatkozott a színpad elülső részén, illetve ritkán álltak egymás mellett, a Halott Pénz összehozta az esszenciális koncertélményt. Habár itt sem volt hiány sem pirotechnikából, sem vizuális eszközökből, ezek ritkán vonták el a figyelmet az előadókról.
A már népes közönség pedig nem is maradt hálátlan: egy emberként, tanítani való egységben énekelték az éppen aktuális számot, és még a búcsúzáskor sem lettek halkabbak. A koncerten érzékelhetően a hölgyek voltak többségben, amire a páros egy kicsit rá is játszott. Ez leginkább a setlisten volt tetten érhető, de a Szétszeretlek és a Darabokra törted a szívem című slágereknél is a lányok hallatták jobban a hangjukat.
Ezek mellett a Valami van a levegőben sem maradhatott el, ami a várt sikert hozta a közönség soraiban.
Azahriah
A Puskás Arénát háromszor megtöltő előadó koncertjéről már született egy részletesebb írásunk, amiről röviden annyit lehet elmondani, hogy egy meglepően döcögős start után Desh segítségével a végére egy sokkal másabb produkció lett, mint amilyennek indult. Ahogy azt munkatársunk már megírta: „A műsor a Puskás Arénás koncertekhez hasonlóan az Introvertált dallal kezdődött, amelyet a Miafasz követett. A tömeget azonban láthatóan nehezen lehetett cselekvésre bírni, ami talán a művész visszafogottságának volt köszönhető.”
Mintha ezek után sem találta volna meg a kívánt tónust Azahriah, a műfajok éles váltásai miatt nem igazán indult be a hallgatóság. Ahhoz, hogy emlékeztessen a Puskás Arénás koncertjeire a produkció, végül Desh kellett, akivel több számot (Santa Monica, Habibi) is együtt adtak elő, a hallgatóságot pedig mintha kicserélték volna. A koncert végén a közönség még vissza szerette volna hozni a színpadra az előadót, azonban ez Majkával ellentétben itt nem jött össze.
