Kolduspénzből kápolna? – Legendák nyomában

Egy koldusasszony adományából indult el a máriaújfalui kápolna építése – tartja a legenda. Utánajártunk.

A szájról-szájra terjedő legenda lényegét a bevezetőben már leírtuk, azzal egészítjük ki, hogy a koldusasszony halála előtt rendelkezett úgy, hogy pénzéből kezdődjön el a falu kápolnájának építése.

400 forintot adott

Sajnos, hiába kutattunk könyvtárakban, helytörténeti gyűjteményekben, ennél sokkal több információt nem sikerült gyűjtenünk, pedig a kápolna mai üzemeltetőjét, a szentgotthárdi katolikus egyházközséget is megkerestük.

A máriaújfalui kápolna
Az emléktábla
Bana Ferenc

A kápolnát a közelmúltban felújították, és falára egy tábla került, ami alátámasztja a legendát. Azt írják, hogy özv. Kalamár Mária kisfaludi lakos 400 forintos hagyatékából és a kisfaludi hívek adományából épült, 1899. és 1908. között.

A magyarázat egyszerű. A mai Máriaújfalu területén a 20. század elején két önálló falu volt, Talapatka és Kisfalud. A két falu 1934-ben egyesült Máriaújfalu néven, 1983-ban csatolták Szentgotthárdhoz, amikor az addigi nagyközséget várossá avatták.

Brenner János utolsó miséje

A Szent Péter és Pál kápolnához fűződik még egy történet. 1957. december 14-én itt misézett utoljára a fiatal, szombathelyi származású Brenner János pap, akit másnap brutálisan meggyilkoltak. Ma már nyilvánvaló, hogy a gyilkosság része volt az egyház és a hívők megfélemlítési akcióinak, és abban része volt az akkori rezsimnek. A gyilkosokat soha nem találták meg.

A máriaújfalui kápolna
Az oltár
Bana Ferenc

Szóval, az biztos, hogy a kápolna építésében jelentős szerepe volt özv. Kalamár Máriának, aki Kisfaludon élt, és 1898-ban vagy 1899-ben hunyt el. Azt viszont nem tudjuk, hogy ő valóban koldulásból szerezte-e a későbbi adományát. Mint ahogyan azt sem, hogy az akkori 400 forint, mekkora értéknek felelne meg ma.

Ha olvasóink tudnak segíteni a nyitva maradt kérdések megválaszolásában, írjanak nekünk: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu_PONT_

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Kapcsolódó cikkeink

Igaz a körmendi alagútról szóló legenda?

Állítólag a körmendi Batthyány kastély és a güssingi vár egy alagúttal össze van kötve. A városi legenda szerint még egy szekér is elfér benne. Na de mi az igazság?

Városi legenda: Repülőleszállónak épült országutak

A 86-os Szombathely-Körmend és a 87-es Szombathely – Kőszeg közötti országút nyílegyenes szakaszairól van szó.

Városi legenda: Ásványvíz folyik a szombathelyi csapokból

Mindig is tudtuk, hogy jó minőségű a szombathelyi csapvíz, de most annak is utánajártunk, hogy mitől ilyen ásványgazdag.

Városi legenda: Római út vezet a légópincéhez

A szombathelyi MÁV igazgatóság alatt jártunk, ahol megleltük a légópincét, és egy római kori utat is találtunk.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Városi legendák