Maulbertsch titkai a Szombathelyi Püspöki Palotában

A decemberben megkezdett restauráció mostani szakaszáig (tisztítási és megerősítési fázis) tartogatott újdonságokat, illetve érdekességeket. Az eddigi munkafolyamatok értékelése és tapasztalatai kerülnek közlésre a restaurálással megbízott restaurátorművész, Tarr György és a szakmai munkába bevont restaurátorművész, Kisterenyei Ervin meglátásai alapján.

A 18. század Közép-Európájának legnagyobb festője vitathatatlanul Franz Anton Maulbertsch. Az „osztrák Tiepolo” munkássága jól követhető a régi Magyarország területén és a Monarchia országaiban. Műveinek sokasága beteríti a teljes évszázadot.

Festőnk a bécsi „hoch barokk” jelentős képviselőjeként, a rokokó világ bűvöletében indította pályáját az Akadémiáról kikerülve. Megélte a királynő, császárné uralkodásának művészetpártoló évtizedeit, hogy eljusson fiának II. Józsefnek uralkodói válságához.

A jozefinizmus elsődleges céljai között szerepel az egyház erejének megtörése. Az „Örökös tartományokban” az egyházi megrendelések gyakorlatilag megszűntek uralkodói nyomásnak, befolyásnak eredményeképpen, a művészek a magyar területen találhattak munkát. A század végére lejátszódó társadalmi változások és igények Európa szerte meghozzák a rokokó világ válságát is. A művészet újra, mint már többször a történelemben, az antikvitás felé fordul. Szombathely püspöke Szily János az ókori Róma szellemében foglalkoztatja művészeit: Dorffmaistert és Maulbertschet.

Restauráció a Szombathelyi Püspöki Palotában
Még több képért kattintson!
Szombathelyi Egyházmegye

A megváltozott korszellem Maulbertsch festészetét is jelentősen befolyásolta. Az 1783-ban készült díszterem a festő korszakváltó munkája. A rokokó forma és színvilágtól nem szakadt el teljesen, ez a figurális ábrázolásokon jól megfigyelhető, ugyanakkor az architektúra festése a neoklasszicizmus eszmeiségét tükrözi.

Az eltelt két és fél évszázad során a mennyezetkép elszenvedte azokat a fizikai károsodásokat, amelyeket egy falkép egyáltalán elszenvedhet. Az erózió által beázott, szerkezetében megtört, helyenként leszakadt, szennyeződött, átfestették és szétrepedezett. Biztosan tudjuk, hogy elsőként architektúra festője Rummel látott munkához a felületen. Teljes egészében al fresco festette alá a mennyezetet. Ezt követően került sor az építészeti tagozatok megfestésére illetve az aláfestés módosítására. Ez a folyamat már száraz, secco eljárással készült.

Maulbertsch a figurális ábrázolásokban freskó technikával dolgozott, csupán ceruzával rajzolta a kompozíciót. A barokk festő jellegzetessége, miszerint összeépíti a figurális és az architektúrális elemeket. Előrajzát megfigyelhettük a harsonás angyal szárnyánál illetve a boltozaton játszó angyalkák mellett. A grisaille sarkokban a kép száraz felületére vastagon mésszel festett, de előrajz helyett pontozásos (spolvero) eljárással vitte fel a kompozíciót. Ennek nyomait a tisztítás során egyértelműen bizonyítjuk.

Szombathelyi Egyházmegye

Gyakorlatilag az összes károsodásért, amelyet a mennyezet elszenvedett az erózió a felelős, elsősorban a beázások. A későbbi „esztétikai” beavatkozások a keletkezett károk mérséklésére történtek. A javítás lényege: egyszerűen átfestették, lefestették a sérült részeket. Ugyanakkor előfordult, hogy jelentősen módosították a kompozíciót. Az „Aranykor eljövetele” c. képen a tisztítás művelete tekintélyes beavatkozást változtatott meg. Az átfestések eltávolítása után formálódott a kompozíció; áldozati bárány feje, drapéria, újabb karját emelő figura vált láthatóvá.

Még a szennyeződések és átfestések eltávolítása előtt megfigyelhető volt a fenti festményen a főalak kettős glóriája. A beavatkozás során a második dicsfényben körvonalazódott egy másik arc aláfestése. Lehetséges, hogy a festő módosította a főfigura fejtartását, azonban ebben az esetben eltávolíthatta volna a „pentimentót”. Ezt nem tette meg, ezáltal felmerülhet a szándékosság kérdése. Vajon mi célja volt a kettős ábrázolással? A kettős ábrázolásra jellemző példa az Egyházmegyén belül, a becsehelyi Keresztelő Szent János plébániatemplomban látható. A megfeszített Jézus balra lehajló feje mögül, a képmező jobb oldalán feltűnik a másik Jézus arc. A szándékosság itt teljesen egyértelmű. Az elmaradottakból világossá vált Maulbertsch munkamódszere, eljárásai a már másutt megismert festészeti technikája megerősítést nyert. A megismert részek szakmai szempontból jelentősek.

Jézus arc (Keresztelő Szent János plébániatemplom, Becsehely)
Szombathelyi Egyházmegye

A Szombathelyi Püspöki Palota Franz Anton Maulbertsch (1783) által készített mennyezetképe, a díszterem úgynevezett csapos fagerenda alsó síkján kialakított nád-stukatúr vakolatra készült. A síkmennyezet a koronázópárkányhoz ~ 90 cm átmérőjű körívvel csatlakozik. A különböző anyagokból épített, összetett hordozószerkezet korábban a rossz állapotú héjazat miatt többször beázott. A legnagyobb károsodás a keleti és déli holker mentén történt. Ezeket a hibákat, hiányokat már 1893-ban vakolással, a felületek jelentős átfestésével „restaurálták”.

A vas huzalozással, kovácsolt vasszegekkel rögzített kétirányú nádszövetre két rétegű vakolat került (alapvakolat és festőréteg). Az átázott fafödémben a rögzítő vashuzalok egy része elrozsdásodott, elszakadt. A nádszövet a vakolattal együtt a födémtől elvált, behajlott, megrepedt, deformálódott… A csapos fagerendák közötti részen lepergő törmelék – „homokóra effektus” – súlyánál fogva még lejjebb nyomta a nádstukatúr vakolatot. A mennyezet behajlott, összerepedezett, de nagyobb felületen nem szakadt le.

A mennyezetkép restaurálásának folyamatában – tisztítás, konzerválás, esztétikai helyreállítás – hangsúlyos elem a hordozó konszolidálása. Ehhez a képoldalon biztosítani kell a sérült, meggyengült vakolatréteget (1) és ezzel egy időben ki kell tisztítani a padlástér felől a födémet (2).

A hordozóvakolat legmagasabb „belógása” 10-15 cm, amit lehetőség szerint mérsékelni kell. A vakolatrétegnek ebben az állapotban való rögzítése nem lehet megoldás. A vakolat vegyszeres kezeléssel a szilárdítás folyamatában annyira elasztikus lesz, hogy a rugalmas alátámasztással közel eredeti helyzetébe hozható. A „kisimult”, konzervált, szilárdított vakolat ragasztással rögzíthető a tökéletesen portalanított gerendához.

A mellékelt folyamat-ábrával kívánjuk illusztrálni, kiegészíteni a szerkezet, azaz festményhordozó konszolidálásának folyamatáról leírtakat, mert az szemléletesebb, mint a leírás.

Szombathelyi Egyházmegye

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra