Egyelőre úgy tűnik, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus a két nemzetre korlátozódik. A pápa, az ENSZ és más szervezetek is a párbeszédre és a visszafogottságra szólítottak fel. De mi van, ha nem így történik? A BBC elemzője felvázol néhány lehetséges, de igen borús forgatókönyvet.
Amerika is belesodródik
Az amerikai tagadások ellenére Irán nyilvánvalóan úgy véli, hogy az Egyesült Államok erői jóváhagyták, vagy legalábbis hallgatólagosan támogatták Izrael támadásait.
Irán amerikai célpontokat támadhat meg a Közel-Keleten – például különleges alakulatok támaszpontjait Irakban, katonai bázisokat az Öböl térségében, illetve a térségben működő diplomáciai képviseleteket. Bár Irán proxy-erői – a Hamasz és a Hezbollah – jelentősen meggyengültek, az Irakon belüli fegyveres milíciái továbbra is felfegyverzettek és működőképesek.
Az Egyesült Államok számolt ezzel a veszéllyel, ezért figyelmeztette Iránt: bármilyen amerikai célpont elleni támadásnak súlyos következményei lesznek.
De mi történne, ha egy amerikai állampolgár például Tel-Avivban vagy másutt életét veszítené?
Donald Trumpot könnyen kényszerhelyzetbe hozhatná egy ilyen esemény. Izrael miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut már régóta azzal vádolják, hogy szeretné belerángatni az Egyesült Államokat Irán legyőzésébe.
Katonai elemzők szerint kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik olyan bombázókkal és betonbunker-romboló bombákkal, amelyek képesek behatolni Irán legmélyebben elhelyezkedő nukleáris létesítményeibe.
Trump megígérte táborának, hogy nem indít újabb úgynevezett „örök háborúkat” a Közel-Keleten. Ugyanakkor a republikánusok közül sokan támogatják Izrael kormányát és osztják azt a nézetet, hogy most jött el az idő a teheráni rezsimváltásra.
Ha azonban Amerika aktív hadviselő féllé válna, az óriási eszkalációt jelentene pusztító következményekkel.
A Perzsa-öböl országai is belesodródhatnak
Ha Iránnak nem sikerülne kárt okoznia Izrael jól védett katonai vagy egyéb célpontjaiban, mindig fordíthatná rakétáit könnyebben sebezhető célpontok felé az Öböl-térségben – különösen azokban az országokban, amelyeket úgy vél, évek óta ellenségei segítőiként és támogatóiként viselkedtek.
A térségben rengeteg energiaipari és infrastrukturális célpont található. Ne feledjük: Iránt 2019-ben azzal vádolták, hogy megtámadta Szaúd-Arábia olajmezőit, 2022-ben pedig jemeni Houthi proxy-erői csaptak le célpontokra az Egyesült Arab Emírségekben.
Azóta bizonyos mértékű enyhülés történt Irán és néhány térségbeli ország között.
Ugyanakkor ezek az országok amerikai légibázisoknak adnak otthont. Néhányan – diszkréten – Izrael védelméhez is hozzájárultak az iráni rakétatámadásokkal szemben a múlt évben.
Ha az Öböl-térséget érné támadás, ezek az országok is követelhetnék, hogy az amerikai légierő ne csak Izraelt, hanem őket is megvédje.
Izrael nem tudja megsemmisíteni Irán nukleáris képességét
Mi történik, ha az izraeli támadás kudarcot vall? Mi van, ha Irán nukleáris létesítményei túl mélyen vannak, túl jól védettek? Mi van, ha a 60%-os dúsítású, 400 kg-nyi uránkészlet – amely csupán egy lépésre van a teljesen fegyverminőségű állapottól, és körülbelül tíz bomba előállításához elegendő – érintetlen marad?
Ez az uránkészlet valószínűleg titkos, mélyen fekvő bányákban van elrejtve. Lehet, hogy Izrael megölt néhány atomtudóst, de semmilyen bomba nem képes megsemmisíteni Irán tudását és szakértelmét.
Mi van, ha az izraeli támadás épp arra sarkallja az iráni vezetést, hogy a lehető leggyorsabban nukleáris fegyverkezésbe kezdjen?
Mi történik, ha az új katonai vezetők, akik most ülnek az asztalnál, makacsabbak és kevésbé óvatosak, mint a halott elődeik?
A legkevesebb, hogy ez újabb izraeli csapásokhoz vezethet, és a térséget egy folyamatos támadás–megtorlás körforgásába sodorhatja.
Globális gazdasági sokk
Az olaj ára már most is meredeken emelkedik.
Mi történik, ha Irán megpróbálja lezárni a Hormuzi-szorost, még jobban akadályozva az olajszállítást?
Mi történik, ha – az Arab-félsziget másik oldalán – a jemeni húszik fokozzák a hajótámadásokat a Vörös-tengeren? Ők Irán utolsó megmaradt, úgynevezett proxy szövetségesei, akikről ismert, hogy kiszámíthatatlanok és hajlamosak a kockázatvállalásra.
A világ számos országát már most is sújtja a megélhetési válság. Az olajárak emelkedése tovább növelné az inflációt egy olyan globális gazdasági rendszerben, amely már így is recseg-ropog Trump vámháborúja következtében.
És ne feledjük: az egyetlen ember, aki igazán profitál az olajárak emelkedéséből, nem más, mint Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke – aki így hirtelen dollármilliárdokhoz juthatna a Kreml kasszájába, hogy finanszírozza háborúját Ukrajna ellen.
Irán rezsimje megbukik – és vákuum keletkezik
Mi történik, ha Izrael eléri régóta dédelgetett célját, és sikerül megbuktatnia az iráni iszlám forradalmi rezsimet?
Netanjahu azt állítja, elsődleges célja Irán nukleáris képességeinek megsemmisítése. De tegnapi nyilatkozatában világossá tette, hogy ennél szélesebb körű céljai vannak: a rezsimváltás is a terv része.
„Irán büszke népéhez” intézett szavaiban úgy fogalmazott, hogy támadása „megtisztítja az utat a szabadság eléréséhez” attól, amit ő „gonosz és elnyomó rezsimnek” nevezett.
Irán kormányának megbuktatása talán vonzó gondolat lehet a térség egyes szereplőinek – különösen néhány izraelinek. De milyen vákuumot hagyna maga után egy ilyen forgatókönyv? Hogyan nézne ki egy polgárháború Iránban?
Sokan emlékeznek rá, mi történt Irakban és Líbiában, amikor a központosított, erős kormányzás megszűnt.
Ezért is múlik sok minden azon, hogyan alakul ez a háború a következő napokban. Lejen pillanatban a két legfontosabb kérdés:
