Mi is volt a Hende-sztori és mi van a hátterében?

„Aki nem dolgozik, ne is egyék” – mondta Hende Csaba a családi pótlékról a Népjóléti Bizottság ülésén, de a történet végül nem ott kerekedett ki, ahol kellett volna.

Egy elbaltázott bibliai idézet elég, hogy a magyar sajtó rápörögjön egy témára, de ahogy lenni szokott, a politikus személyével való törődés elvitte a fókuszt a valódi problémáról. De, nézzük először az ügyünk kiindulópontját:

"Nem akarok ennek most a részleteibe belemenni, de teljesen világos, hogy amikor 4 millió 700 ezer a foglalkoztatottak száma, történelmi csúcsponton vagyunk, amikor munkaerőhiány van az ország szinte minden területén, szinte minden ágazatban (…)."

Akkor tehát természetesen mindenkinek módja van, aki dolgozni akar, hogy dolgozzon, és el is várható mindenkitől, hogy dolgozzon, mert aki nem dolgozik, az ne is egyék

– fogalmazott Hende Csaba a Népjóléti Bizottság ülésén, ahol LMP-s képviselők (Kanász-Nagy Máté és Ungár Péter) kezdeményezték a családi pótlék megduplázását.

Szóval ez volt az a mondat, amin rugózott mindenki, pedig az "aki nem dolgozik, ne is egyék" a Bibliában is benne van, méghozzá Pál második levele a thesszalonikaiakhoz című részben. Azzal, hogy Hende ezt próbálta megidézni az említett ülésen a családi pótlékról szóló vitánál, csupán két baj van, és egyik sem a mondat maga.

Az egyik probléma az, hogy attól, hogy munkaerőhiány van, még nem következik az, hogy minden munkanélküli talál is magának munkát. Egy egyszerű példával szemléltetve mindjárt érthető lesz a dolog. Például hazánkban orvos- és tanárhiány is van, de egyiknek se mehet el egy munkáját vesztett ruhagyári munkás.

A másik pedig tényleg csak egy apróság, hogy ehhez a témához pont nem passzolt ez az idézet, de ez ügyben csak Pál apostol tudna hitelt érdemlően nyilatkozni, de hozzá még a vatikáni telefonkönyvben sem találtunk kontaktot.

A családi pótlék értéke megfeleződött

Ami tény, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, vagyis egy gyerek után 12,2 ezer, két gyerek után 13,3 ezer, három, vagy több gyerek után 16 ezer forint, persze gyermekenként. Egyedülálló szülők esetében ezek az összegek magasabbak, egy gyereknél 13,7 ezer, két gyereknél 14,8 ezer, három vagy több gyereknél 17 ezer forint, természetesen itt is gyermekenként.

A probléma az, hogy az elmúlt 16 évben volt egy 114,3 százalékos kumulatív infláció Magyarországon, vagyis ennyit romlott a forint. Így, ha a családi pótlék összege csak az inflációt követte volna, akkor egy gyerek után 2024-ben 26,1 ezer, két gyerek után 28,5 ezer, három, vagy több gyerek után pedig 34,2 ezer forintot kellene kicsengetni a magyar államnak gyermekenként.

Sok minden más is van, de a matematika óvatosságra int

Igaz, nem a családi pótlék az egyetlen juttatás, amivel az állam segíti a gyereknevelést, ott van még a családosok adókedvezménye, a négygyerekes anyák SZJA-mentessége és CSOK Plusz is. Mert egy elöregedő társadalomban létfontosságú az, hogy minél több gyereket vállaljanak az emberek.

Az pedig megint más kérdés, hogy a szaporodási kedvet, hajlandóságot nem egy üzleti célú befektetési lehetőség fogja elhozni, mert ettől még nem lesz bölcsőde, nem lesz tanár, nem lesz gyerekorvos, és sorra zárnak be (többek között) a szülészetek is. Na, ha valami, hát ez óriásplakátra kívánkozik:

Magányos magyarok, szüljetek gyereket! Csak az egészségüket, az oktatásuk és a megélhetésüket nem tudjuk garantálni, de biztos jó lesz.

- lelki szemeim előtt felvillan a kép, hogy Orbán Viktor kaputelefonnal lájkolja ezt a bejegyzést a Facebookon.

Visszatérve a már említett egyéb támogatásokra, a családi adókedvezmény egy gyerek után 66,6 ezer, két gyerek után 133,3 ezer, három, vagy több gyerek esetén pedig 220 ezer forint adóalap-kedvezményt jelent, ami bár ránézésre jól hangzik, de valójában egy gyerek eseten 10 ezer, két gyerek esetén 20 ezer, három, vagy több gyerek esetén 33 ezer forint pluszt jelent gyerekenként a nettó munkabérben, már ha az adóalanyok eleget keresnek ahhoz, hogy ezek az összegek realizálódhassanak.

Három gyerkőc esetén az igényelhető teljes adókedvezmény évi 7,92 millió forint, így aki(k) ez alatt keresnek, azoknak bizony lesz bennmaradó összegük, így végül ez is azoknak jelent igazán extra bevételi forrást, akik amúgy is magasabb jövedelmet realizálnak. Összehasonlításképp 2024-ben minimálbérrel évi bruttó 3,2 millió forintot lehet keresni, és hát ez így még mindig 4,7 millióval kevesebb, mint az igénybe vehető adókedvezmény összege.

Ugyanez a bibi a négygyerekes anyák SZJA mentességével is, hiszen ez esetben már évi 10,56 millió forintot kellene realizálniuk ahhoz, hogy a igénybe vehessék a rendelkezésre álló családi adókedvezmény teljes összegét.

Azonban egy apró csavar még mindig van a történetben, mert a családi adókedvezmény mellett azért még van egy tétel, amit mindenképp levonnak a szülőktől, ez pedig a munkaerőpiaci járulék, ami 1,5 százalék és nem lehet elég gyereked ahhoz, hogy ne vonják le a béredből. Ez egyébként minimálbér esetén havi 4002 forintot jelent.

Röghözkötés

Így érkezünk meg a harmadik tételhez, amivel a kormány a családokat kívánja támogatni, ez pedig a CSOK Plusz. Ezzel a ház- és lakásvásárláshoz kapnak pénzt a szülők, ahol később életvitelszerűen lakniuk kell. Csakhogy ez nem kicsit szembe megy azzal, hogy aki dolgozni akar, az találhat magának munkát kijelentéssel, mert ezzel nem csak a munkaerő lakhatását biztosítja az állam, hanem egy állandó helyhez is köti. Ezzel együtt pedig szűkíti azt a kört, amin belül munkát tud vállalni, mert így a munkaerő nem tud fizikailag arra a területre vándorolni, ahol szükség volna rá. Ugye, mennyivel tisztább lenne a kép, ha ezt újra hűbéri rendszernek hívnánk?

Összességében azt lehet elmondani, hogy az a munkaalapú társadalom, ami Magyarországon kialakult, az helyenként igenis félfeudális jelleggel működik, és nem azoknak kedvez, akik szeretnének feljebb jutni a társadalmi ranglétrán. Ez a rendszer a társadalomban fellelhető szakadékok konzerválásáról és mélyítéséről szól, és valójában sokkal inkább segíti azokat, akik amúgy is el tudnának tartani három gyereket.

Recseg-ropog a nyugdíjrendszer

Ez azonban még csak a történet egyik fele, mert ahol születés van, ott eljön a halál is, meg az elmúlás elé beiktatott átlag 17-23, más számítások szerint 13-17 nyugdíjban eltöltött év. Amint azt már említettük, a magyar társadalom elöregedő, így a munkaerő utánpótlás létkérdés, mivel nálunk is a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerre szavaztak a második világháború után. Persze, ez nem jelenti azt, hogy csak ezt az egy modellt próbálták volna ki.

Magyarországon egészen 1929-ig a családok felelőssége volt, hogy gondoskodjanak az idős rokonaikról. Ugyanis abban az évben született meg az első nyugdíjtörvény, ami kimondta, hogy a városi, gyári munkásoknak jár nyugdíj, és mindenkinek saját számlája volt, erre fizették be a munkáltatók a járulékokat. Ezeket a pénzeket az állam befektette, így végül mindenki a saját pénzét kapta vissza, persze kamatostól.

Ezt, a várományfedezeti nyugdíjrendszert a második világháború rombolta szét, gyakorlatilag szó szerint, mert a magyar állam a munkások pénzét részben ingatlanokba fektette. A harcokban megsérült, lebombázott ingatlanokban gyakorlatilag elégett a befektetett vagyon. Ami pedig megmaradt, azt vagy a globális infláció értéktelenítette el, vagy már korábban elköltötték a hadi kiadásokra.

Ezek után jött az a bizonyos felosztó-kirovó rendszer, ami csak addig életképes, amíg az éppen aktív dolgozók száma bőven meghaladja a nyugdíjasok számát, hiszen a nyugdíjakat az aktív dolgozók adóiból és járulékaiból fizetik ki, vagyis közvetve ismét a családok tartják el az idős rokonaikat.

2023-ban 4,7 millió volt a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma, ehhez társult 2,4 millió nyugdíjas. A foglalkoztatottak számát némileg torzítja a dolgozó nyugdíjasok száma, a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év. Sajnos a KSH-nál csak 2022-ig készültek statisztikák arról, hogy hány nyugdíjas dolgozik a nyugdíja mellett, ekkor a számuk 109,2 ezer volt.

Bár névleg megszűnt a nyugdíjjárulék, a gyakorlatban a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék 10 százalékát ez teszi ki. Nem mindegy tehát, hogy ezt hány ember fizetéséből lehet levonni. A rendszer fenntarthatóságának alapja tehát az, hogy milyen arányban érkeznek a fiatalok a munkaerőpiacra és ezzel szemben hány ember megy nyugdíjba.

2023-ban a 15-24 közöttiek 28,4 százaléka dolgozott, míg a 55-64 év közöttiek 70 százaléka volt aktív kereső, és ennek a két arányszámnak kellene közelíteni egymáshoz, hogy ne recsegjen-ropogjon a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. Amíg megvan ez a 40 százalékos differencia, addig korántsem megnyugtató a helyzet.

Korábban se volt rózsás a helyzet, ezért vezették vissza nagyon alattomos módon az előzőekben már megbukott várományfedezeti rendszert, amit most magánnyugdíjpénztári tagságként ismerhetünk, és öngondoskodás címszóval még szeretnünk is kellene. És persze az alaptörvény az 1929 előtti rendszert is visszaállította, hiszen benne foglaltatik, hogy:

A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

Kinek az érdeke az összeszerelő-üzem?

Mindebből az látszik, hogy a magyar állam azért preferálja az összeszerelő-üzem létet, mert minden más lehetőséget eljátszottak már. A finn modell, azért nem járható út, mert a feudális gondolkodásban megragadt politikai elitnek a rendszerváltás óta nem állt érdekében egy kritikusan gondolkodó tömeget előállítania, hiszen akkor politizálni is kellett volna.

Így viszont megvan az a hátrányunk is, hogy sokkal nehezebben tud kialakulni egy olyan szcéna, amelyik leválthatná a jelenleg regnáló megélhetési politikusokat. Enélkül pedig marad az, hogy pár enyveskezű honatya kapzsiságától függ az ország éppen aktuális gazdaságpolitikája. Azt pedig lássuk be, hogy egy összeszerelő-üzemet sokkal könnyebb telepíteni (és elköltöztetni is), mint egy kutató-fejlesztő labort. Utóbbihoz pedig sokkal tovább tart megfelelő munkaerőt képezni, összeszerelni meg egy funkcionális analfabéta is tud.

Mi a szerepe Hende Csabának?

Legvégül pedig adódik a kérdés, hogy akkor mennyi szerepe volt Hende Csabának az ügyben? Nagyjából annyi, mint bagolyszellentésnek a szélviharban. A dolgok menetén nem változtatott, bár az is igaz, hogy valamit hozzátett a történethez. A magyar média pedig ráugrott a történetre, hogy megírhassák: "bagolyfing", közben meg a szélvihar tönkretett mindent.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság