Amióta megjelent Európában a koronavírus, születtek tanulmányok és folynak a találgatások arról, miként lehetséges, hogy a fertőzöttséget és a halandóságot tekintve jelentős különbségek vannak a földrész országai között.
Míg néhány ország - Olaszország, Spanyolország, Franciaország - egyes vidékein szinte kezelhetetlen, apokaliptikus állapotok alakultak ki a járvány kapcsán, más országokban jóval alacsonabbak - ha úgy tetszik: kedvezőbbek - a számok.
Magyarország mindenképpen az utóbbi csoportba tartozik.
A ma reggeli adatok szerint Magyarországon a fertőzöttek száma 744, míg az elhunytaké 38 volt. Ez utóbbiaknak - kivétel nélkül - más egészségügyi problémái is voltak.
Még ha beleszámítjuk azt, hogy mind az Operatív Törzs, mind a szakértők úgy vélik, hogy a fertőzöttség ennél lényegesebb nagyobb, Magyarország irigylésre méltó helyzetben van azon országhoz képest, ahol tízezrek, sőt százezrek fertőződtek meg.
A kérdés az, honnan jön ez a hatalmas különbség?
Mivel egyértelmű és cáfolhatatlan bizonyíték nincs, járjuk körül a lehetőségeket, lehetőleg indulatok és prekoncepciók nélkül.
1. A helyzetet valóban jól kezeli a kormány és az egészségügy
Ha megnézzük a leginkább bajban lévő országok listáját, akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy azért vannak bajban, mert nem vették komolyan járványt az elejétől kezdve. Olaszországban és Spanyolországban elég egyértelmű, hogy ez történt, és bizony Svájc, Nagy-Britannia és az USA is elaludta a reagálást. Ausztria különleges esetéről
már írtunk
Egy festői tiroli falu a felelős a koronavírus elharapódzásáért?
2020.
March
23.
17:36
. Ehhez képest a kelet-európai országok nagyon gyorsan és nagyon határozottan reagáltak a különböző szintű kijárási, mozgási és gyülekezési korlátozások bevezetésével. Ebből a szemszögből előny a periferikus lét is, ahova kevesebben érkeznek mind az unión belülről, mind kívülről.
Így még az Olaszországgal határos Szlovéniában is - ahol nagyon korán és nagyon agresszíven jelent meg a fertőzés - sikerült kordában tartani a vírust (ezer fertőzöttel és 30 elhunyttal), és hasonlóan kedvező számokat tud felmutatni Szlovákia (536 fertőzött, 1 haláleset) és méreteit tekintve Lengyelország (4200 fertőzött, 98 haláleset).
A magyar egészségügyet sokszor szapuljuk, és sokszor okunk is van rá, de az összességében nem annyira rossz, mint gondoljuk. Nem lehet persze az osztrákhoz vagy a némethez hasonlítani, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha akarja, elég jól össze tudja kapni magát, nem annyira a politikai irányításnak, mint a rendszerben dolgozók munkájának köszönhetően.
Hogy a számok mennyire fedik a valóságot, azon továbbra is lehet és talán kell is vitatkozni, mindenesetre például korábban azt jósolták, hogy ebben az időpontban már rettenetes állapotok lesznek a magyar kórházakban, például a szombathelyiben is. Örvendetes, hogy nincsenek ilyen jellegű hírek, sőt a szombathelyi önkormányzat is
úgy döntött
Nemény András: A szombathelyi házi- és fogorosok egyelőre maradnak rendelőikben és a rendelési idő sem változik
2020.
March
30.
18:47
, egyelőre indokolatlan az alapellátás kétfelé szedése.
Persze lehet, hogy a nagy hullám csak ezután jön, de ha így is van, sikerült valamennyire “ellaposítani” a hullámot, ami mindenképpen érdem.
2. Sokkal több a fertőzött, de az egészségügy kapacitása ennyit bír
Ez a verzió azt mondja, nincs manipuláció a számokkal, de az egészségügyi rendszer ennyit bír regisztrálni és ennyivel tud érdemben foglalkozni. A többi láthatatlan.
Mert nem átlátható és nyomon követhető, hogy milyen protokoll alapján megy a tesztelés, mindenesetre amíg Németországban 10 ezer, Ausztriában 12 ezer, Svájcban 18 ezer, addig Magyarországon 2300 egymillió lakosra jutó tesztelések száma.
Kevesebb tesztből persze, hogy kevesebb a fertőzött, mondja a józan ész - de azt is tudjuk, hogy azért ez ennél jóval bonyolultabb.
Ettől függetlenül könnyen elképzelhető, hogy a valós számoknak - vagy legalább a valóság megközelítésének - gátat szab az elhanyagolt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszerünk, amelynek egyszerűen nincs anyagi és emberi és kapacitása többre.
3. Állami szinten manipulálják az adatokat
A közösségi média bejegyzéseket nézve láthatóan sokan feltételezik azt, hogy a viszonylag kedvező számok mögött nem annyira a teljesítmény, mint a kormányzati kommunikáció áll.
Ez részben arra a meggyőződésre épül, hogy az utóbbi években a kormány meglehetősen rugalmasan kezelte a valóság és politikai propaganda határait, és más ügyekben meglehetősen gátlástalannak bizonyult hatalom miért pont a járvány ügyét ne használná egy kis image-építésre.
Ehhez pedig kiváló alap lenne, ha a járványügy kezelését tekintve Magyarország hatékonyabbnak látszana, mint a “nagyokos” nyugat-európai államok.
Erre a verzióra - ahogy az előző kettőre sem - semmiféle bizonyíték nincs.
Vagy mindezek keveréke?
Hogy később milyen vallomások, dokumentumok és egyéb bizonyítékok kerülnek elő a járvány kapcsán, azt még nem lehet tudni, mindenesetre jelenleg úgy tűnik, hogy mindenki abban hisz, amiben akar, amire környezete, világnézete, szűk egyéni tapasztalatai és politikai nézetei predesztinálják.
Arról nem is beszélve, hogy könnyen lehet, egyetlen verzió sem áll meg a maga lábán, merthogy a helyes válasz valahol a három variáció kibogozhatatlan kombinációjában keresendő.
Hogy mik a lehetséges arányok, arról pedig egy újabb cikket lehetne írni.
