Nem tudjuk, hogy mi volt nagyobb meglepetés.
Az, hogy járványra hivatkozva Orbán Viktor tovább központosította a hatalmát, vagy az, hogy a folyamatot simán lekönyvelte a hazai és az európai közvélemény is.
Emlékeztetőül: március 11-én a veszélyhelyzetre való tekintettel különleges jogrendet rendelt el a kormány 
Veszélyhelyzetet rendelt el, rendkívüli jogrendet hirdetett a kormány (frissítve) 2020. March 11. 14:16 , amit - az ellenzék kapálódzása ellenére - március 30-án bizonytalan ideig meghosszabbítottak .
Ennek lényege, hogy a kormány egyes törvények hatályát felfüggesztheti, azaz gyakorlatilag rendeleti úton kormányozhatja az országot.
Ez minden eddiginél nagyobb hatalmat jelent a jelenlegi politikai vezetés, illetve a Miniszterelnök számára.
Ezt követte április 1., amikor is bejelentették, hogy megvonják a hatásköröket a polgármesterektől, hogy aztán néhány órán belül visszavonják a tervezetet 
Pár órán belül visszavonták a polgármesteri hatásköröket elvonni akaró törvényjavaslatot 2020. April 01. 17:24 . Igaz, a többi eleme átment.
De hogy mekkora a hatalma a jelenlegi miniszterelnöknek, jól jelzi, hogy tegnap egyetlen perc alatt felülírta 
Holnaptól mindenhol ingyenes a parkolás az egész országban 2020. April 05. 14:14 az önkormányzatok parkolási stratégiáját.
A Bloomberg elemzői hétfői írásukban azt járják körül, hogyan lehetséges, hogy a magyar miniszterelnök megússza a centralizáló törekvéseket.
Habár nem soha nem árt óvatosan kezelni a nyugat-európai és az amerikai Magyarországról szóló elemzéseket, merthogy nem ritkán a magyar belpolitika kivetüléséről szólnak, és nem egyszer butaságokat írnak, de ennek az írásnak mindenképpen van néhány figyelemre méltó eleme.
Például az, hogy Brüsszelben csak kevesen lepődtek meg azon, hogy Orbán Viktor a hatalom megragadásának egy újabb lehetőségét látja majd a járványban, és némi “morgáson” kívül nem történt semmi.
A lapnak nyilatkozó brüsszeli források szerint Orbán remekül választotta meg a pillanatot, hiszen a Brexit fájdalmai után senki nem akar egy most egy újabb konfliktust az unióban, így aztán nem is erőlteti senki a kérdést.
Elvileg persze lehetne szankciókat hozni Magyarország ellen, felfüggeszteni a szavazati jogot, megvonni a pénzügyi támogatást, csak éppen ahhoz konszenzus kellene, ami nem menne, merthogy Magyarország és Lengyelország ilyen ügyekben támogatja egymást.
A tagországok döntő többsége most úgyis azzal van elfoglalva, hogyan tud túljutni a koronavírus-válságon, és a bennfentesek szerint Angela Merkel sem tulajdonít most nagy fontosságot az Orbán-ügynek.
És láthatóan az európai néppárt sem akar mozdulni az ügyre, feltehetően azért, mert a csoport legerősebb tagja, a német kereszténydemokraták láthatóan nem szándékoznak kirúgni a Fideszt a pártszövetségből.
A cikk szerint Orbán sikere már eddig is követőkre talált az EU-ban, és olyan szövetségeseket mondhat magáénak, mint Putyin vagy Trump. A jövőben ez méginkább így lehet.
A szerzők végigkövetik a magyar miniszterelnök politikai pályáját, a kezdeti liberalizmustól a fékek és ellensúlyok mostani felszámolásáig.
Ez alapján Orbánt “politikai kaméleon”-nak nevezik, aki Merkel után a második leghosszabb hatalomban lévő politikai vezető az EU-ban.
Megemlítik a Fidesz hatalmas propagandagépezetét és a gazdaság viszonylag sikeres működését is, hozzátéve, hogy a német befektetők szeretik az országot, ahova áramlik az EU-pénz; aminek egy része aztán az Orbánhoz köthető üzleti körökhöz kerül.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
