Beindult a nyári blockbuster szezon. A mozibarátoknak bizony fel kell kötni a gatyát, ha tartani akarják a lépést a bemutatókkal. A héten választani is nehéz lesz. Soroljuk.
Gyíkok gyíkja
Godzilla – Az 1998-as Roland Emmerich-féle változat után 2014-ig kellett várni, hogy a japán kultszörny fanatikus rajongói magukhoz térjenek a sokkból. Godzillát jegelték, és most úgy néz ki nem szendergett, inkább erőt gyűjtött egy nagy visszatéréshez. A hét mindent vivő slágere valószínű a gyíkkirály lesz. A különös atmoszférájú trailerek és a dicsérő külföldi kritikák valamint az IMDB 8,9/10-es, sőt a Rotten 86%-os kritikai mérlege ellenmondást nem tűrően a mozikasszákhoz parancsol. A sztoriban egyébként több csavar is van, spoilerkedni persze nem fogunk, ezt csupán azért említjük, hogy az előre kottázott 1998-as változathoz még ilyen módon sem hasonlít. Sőt, semmiben sem hasonlít. A készítők most visszanyúltak a japán gyökerekhez.
Gimi dili
Rossz szomszédság – Jó, igazából egyetemi dili, de úgy nem jött volna ki ilyen frappánsan az alcím. Ha úgy 10 évvel ezelőtt azt jósolja nekünk egy vajákos, hogy Zack Efron egy olyan vígjátékban szerepel, ami vicces, sőt még a kritikusok is dicsérni fogják, akkor valószínűleg fizetés nélkül és röhögve távoztunk volna a jósdából. Most azonban ez valóság lett. Igaz, Efronnak ehhez kellett egy Seth Rogen, egy friss elsőfilmes forgatókönyves stáb és egy a műfajban már rutinos rendező. Ja, a sztori: külvárosi idillt megtörő, frissen beköltöző diákklub, ami fenekestül forgatja fel a vasárnapokat fűnyírással töltő, hétköznap zakós irodisták életét. IMDb ítélet: 7,3/10, Rotten: 74%. Szép teljesítmény azt figyelembe véve, hogy a vígjátékok mostanában a szellentős, hasmenéses poénok miatt sorra buknak el.
Hé Davis, játszd el a nótámat!
Llewyn Davis világa – A Coen tesók filmje. Mit kell ezen többet magyarázni? Na jó egy kicsit mégis. Az 1960-as évek elején járunk, adott ez a Llewyn Davis srác, aki nagyon akar zenész lenni és ennek megfelelően mindent meg is tesz, hogy ismert legyen. Sorra járja a buktatókat és klubokat, hogy végre valahol megmutathassa művészetét. Szokásos lepattant, életművészkedés a stoppolással és apró kunyerbálással. A zenész nevét egyébként senki ne keresse a nagy zenei lexikonokban, mert, hogy ezúttal nem true storyról van szó. A karakter kitalált, bár megalkotásához egy Dave Van Rock nevű énekes volt az alap. A film a cannes-i filmfesztiválon megkapta a zsűri nagydíját. Az IMDB-n pedig 7,6/10 az osztályzat, a Rotten pedig azt súgja, ez tuti siker. 95%-ot kapott a kritikusoktól és a nézők is csípik, 76% a jussa a látogatóktól.
