Mindenki tudja, milyen, amikor a lehető legrosszabb időpontban megcsörren a telefonunk és egy ismeretlen telefonszám jelenik meg a képernyőn.
Mit sem sejtve felvesszük a kagylót és megtudjuk, egy közvélemény-kutató cég tárcsázott bennünket.
Az embereknek három típusa létezik:
Októberben négy ismert közvélemény-kutató is publikálta a méréseit
Az első, amit észreveszünk, az az eredmények különbözősége.
A közvélemény-kutatók természetesen megadnak egy hibahatárt, amely az összes intézetnél három százalék körül mozog. Amit még fontos, hogy hány embert kérdeztek meg és milyen kommunikációs csatorna segítségével: jelen esetben az IDEA 1500 főt, a többi 1000 főt kérdezett meg a pártszimpátiáról online kérdőívben vagy telefonon.
A kérdés az, hogy hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak?
A magyar országgyűlési választási rendszer kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy egyéni képviselőre és egy pártlistára szavazhatunk.
A jelenlegi szabályok szerint – benne van a pakliban, hogy a kormánypárt pánik hatására számára kedvezően módosítgat még rajta –, akkor lehet kormányt váltani, ha a 106 egyéni körzetben legalább 54 ellenzéki képviselőnek szavaznak bizalmat a választók.
Emiatt az is előfordulhat, hogy egy párt kevesebb szavazattal nyeri meg a választásokat. A közvélemény-kutatók a méréskor arra a kérdésre várnak választ, hogy melyik pártlistára szavaznánk, ha most vasárnap lennének a választások.
Értelemszerűen vannak olyan szavazók, akik voksukkal eltérő pártot támogatnak egyéniben és listán. (Nagyon remélem, hogy vannak még választók, akik az egyéni jelölt alkalmasságát veszik figyelembe a döntéskor, és nem az őt indító pártot.)
A szociológusok sokszor kiemelik, hogy a mostani társadalom tovább hordozza a Kádár-rendszer jegyeit: amikor is az volt a szabály, hogy aki nyíltan szembeszállt a hatalommal, megtorlásra számíthatott. És az Orbán-rezsimben is előfordult már, hogy emberek azért vesztették el munkahelyüket, vagy rúgták ki őket az iskolából, mert kifejezték nem tetszésüket az állampárttal szemben.
Ebből az következik, hogy számos választópolgár félelem hatására nem a valós véleményét közli a kutatóval.
Figyelembe kell venni a mérést elvégző kutatóintézetek politikai hovatartozását is. A Nézőpont Intézet köztudottan kormányközeli, Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezetője például büszkén vett részt a Fidesz-KDNP EP-kampánynyitóján. Milyen érdekes, hogy a négy mérés közül csak szerintük nőtt a kormánypártok támogatottsága az európai parlamenti választások óta. A Závecz Research általában magasabb támogatottságot szokott mérni a DK-nak és az MSZP-nek. A most júniusi választás előtt egy hónappal 17 százalékot mért a DK-MSZP-Párbeszéd listájának, miközben 8 százalékot értek el a választáson.
Köztudott, hogy ha egy kutatóintézet jobb eredményt mér egy pártnak, akkor ez a párt a későbbiekben tőle fog megrendeléseket kérni.
A leghitelesebb választ akkor kapjuk meg a fenti kérdésünkre, ha megvizsgáljuk a múltban publikált méréseiket, és összehasonlítjuk a választási eredménnyel:
Nincs mit szépíteni, nem találták el a pártok valós támogatottságát.
Nem tagadjuk, hogy a közvélemény-kutatások fontosak. Segítenek felismerni, milyen a társadalom állapota, milyen problémákra kell választ találni. Megmutatja a pártoknak, hogy mely szegmensekben erősek, gyengék, és valamilyen szinten tájékozódhatnak a támogatottságukról.
Ugyanakkor rendkívül károsak is. Fentebb már kiderült, hogy a méréseket nem szabad készpénznek venni, az átlagszavazó hamis képet kaphat az erőviszonyokról.
Emellett az eredmények alakítják a közvéleményt és magát választást is, hiszen sokan elveszettnek érzik a szavazatukat, ha olyan pártra adják a voksukat, mely nem jut be az országgyűlésbe. A 2022-es magyarországi országgyűlési választások után az ellenzéki választók körében részben azért alakult ki hatalmas apátia, mert a kutatóintézetek nem ilyen eredményt jósoltak a szavazás előtt.
Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazókat el kell keserítenem: a választások előreláthatóan 2026 tavaszán lesznek, tehát nagyjából másfél év múlva. Messze vannak még a választások, sok víz lefolyik még addig a Dunán.
Vagy a Tiszán?
