Magyar népszokás immár, hogy egy ország veszi számba és értékeli az érettségi feladatait minden évben, hasonlítja össze az előzőekkel, könnyebb vagy nehezebb volt-e, és mire mehettek vele a diákok. Hétfőn a magyarral kezdődött el az írásbeli érettségik sora, és ez a tárgy közkeletűen több részből áll.
Foglalkoztunk is vele, megírtuk
Egy 1999-es szótár bevezetőjét kell értelmezniük idén az érettségizőknek
2022.
May
02.
10:49
, hogy mi volt a kérdés az egyik részben (Egy 1999-ben kiadott szótár kétoldalas előszavát kell elolvasniuk, amelyben szinonimákról, más szótárakról és szócikkekről is szó van, majd az alapján kell megoldaniuk a különböző feladatokat.)
Szóltunk arról is, milyen
megkönnyebbülés
Nagy az öröm az érettségizőknél: idén is novellát kell elemezni
2022.
May
02.
12:17
volt a diákok (tanárok, szülők) közt, amikor kiderült, hogy a másik feladat egy novella elemzése Szabó Magdától, és a közvélekedés szerint ez sokkal könnyebb, mint más műfajok értelmezése. Az érettségi napján írtuk meg, hogy egy pedagógus szerint ez a feladat csak látszólag egyszerű, hiszen nem biztos, hogy egészen egyértelmű lesz a diákok számára, pontosan milyen elemzést is várnak tőlük.
Így is volt. S hogy miért, azt Fűzfa Balázs irodalomtörténész fejtette ki egy Facebook posztban, és engedelmével és nagy örömmel közöljük, miért is lett nehéz az, ami elsőre könnyűnek tűnt, s a diákok megnyugodhatnak: talán nem bennük van a hiba. Olvassuk, olvassák a tanár urat:
Vajon miért adnak fel a diákoknak elemzésre novellaként egy olyan szöveget, amelyik egyáltalán nem felel meg az általuk a novelláról tanultaknak? Tárcanovellának persze remek, de arról meg nemigen tanultak korábban.
Az egyik konkrét kérdés például az "elbeszéléstechniká"-ra vonatkozik...
De hiszen ennek a szövegnek tulajdonképpen nincs is elbeszélője! Olyasvalaki, aki "mindentudó"-ként mozgatja a cselekményszálakat. Sőt, nincs igazi cselekménye sem, hiszen az egész csupán visszaemlékezés, hangulatok rögzítése, egy izgalmas személyiség portréjának megrajzolása Szabó Magda jellegzetes, villódzó, idősík-váltogató, asszociatív stílusában ("Ezüstgolyó" a címe).
Ismétlem: a feladat szövegében kétszer is "novellá"-nak nevezik a teszt összeállítói az egyáltalán nem klasszikus novellát, s ez a diákok számára megtévesztő lehet.
Ez a problémám.
Vajon miért nem lehet az érettségin egy klasszikus, világosan érthető és jól elemezhető novellát adni diákjaink kezébe feladatként? (Pár éve egy olyan Bodor Ádám-szöveg volt az elemzés tárgya, hogy irodalomtörténészként is beletörött volna a bicskám…)
A feladat utolsó mondata mellesleg így hangzik: "A kötet címének figyelembevételével értelmezze a novella elbeszélőjének és az általa elbeszélt történetnek a kapcsolatát!"
A kötet címe: "Mézescsók Cerberusnak". Vajon elsőre mennyit ért meg ebből a címből egy 18 éves diák stresszhelyzetben? A szerkesztők is érezhették, hogy így nem lesz minden rendben, ezért a cím mindkét szavához összesen 5 sornyi (!), apró betűs lábjegyzetet fűztek.
Csak a másodikat idézem: "Cerberus... (...) háromfejű kutya, aki az alvilágba az élőt lemenni, a halottat feljönni nem engedte". Nyilvánvalóan hiányzik a szövegből legalább egy szócska: "onnan" (vagy a visszautalás valamilyen egyéb formája, így a mondat sajnos csúfosan helytelen)…
Az elválasztások hiányáról (!?), a tördelési és filológiai, címleírási (!?) hibákról most nem beszélek. Hogyan lehetségesek ilyen hibák egy érettségi feladatsorban?
Vajon miért nem nézi át ezeket a teszteket rendesen valaki, mielőtt 70 ezer (!) példányban kinyomtatják őket?
De ne legyek egyoldalú, örömmel megemlítem, hogy a korábbi évekkel szemben az elemzendő novellában idén legalább vannak bekezdések! Van tehát remény is!
