Nem született megállapodás az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján - közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni. "Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk" - tette hozzá.
Charles Michel azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés "az asztalon van."
Az egyes tagállami elképzelésekben továbbra is jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára, vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokra vonatkozóan - tette hozzá.
Aláhúzta, meg van győződve arról, hogy a sok órán át tartó találkozó nagyon hasznos és szükséges volt az álláspontok közelítése érdekében. Szavai szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Hozzátette, biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Az Európai Uniónak - mint fogalmazott - 27 tagállama és 27 különböző álláspontja van. Az, hogy a tagországi érdekek és elképzelések jelentős eltérése miatt nem sikerült a megállapodás, az "a demokrácia jele" - hangsúlyozta.
A bizottság elnöke ugyanakkor a megállapodás elmaradásának következményeire is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a költségvetés minél előbb történő elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme.
Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő - mondta.
Végezetül hangsúlyozta: az a tény, hogy a vezetők közel két napig próbáltak megállapodásra jutni, azt mutatja, hogy "elkötelezettek" a kompromisszum iránt. További kemény munkára van szükség azonban az előrehaladás érdekében - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Orbán Viktor nem lát esélyt a kompromisszumokra
Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.
A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyitani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva - mondta.
"Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket" - fogalmazott.
Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.
Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont - húzta alá.
"Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a hatérvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállani kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie" - fogalmazott.
A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de "nagyon jó" tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.
"A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás" - közölte.
Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.
EU-csúcs-Macron: Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU Brüsszel, 2020. február 21., péntek (MTI) - Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja - jelentette ki Emanuel Macron francia elnök pénteken Brüsszelben, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek a következő uniós keretköltségvetésről tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén.Macron sajnálja
Macron újságíróknak nyilatkozva hozzátette: nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban.
"A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban - tette hozzá.
Merkel ragaszkodik a jogállamisághoz
Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni tovább. Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kitűzi majd az új tárgyalások idejét, miután újra egyeztetett a tagállamok vezetőivel.
A német kancellár hozzátette: a javaslatban szereplő jogállamisági záradék pontosítása szorul, Németország ragaszkodik ehhez a kitételhez. "Ezt a feltételt nem lehet számokkal kompenzálni" - hangsúlyozta.
