Piros színű, rengeteg fotóval ékesített autóbusz áll az MMIK előtt, közelebb érve a századelő ismertebb irodalmárainak portréit ismerjük meg. El sem lehet téveszteni Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes jellegezetes arcát. Az ajtónál jegyet nyomnak a kezünkbe, amikor az árát kérdezzük, mosoly a válasz, a cédula csupán a látogatók számolására szolgál.
"Nemzetgyalázó pöffeszkedés"
A buszban eltolható táblák segítségével ismerkedhetünk meg a legendás folyóirat előzményeivel, történetével. Belenézhetünk a Magyar Kultúra 1913-as, a vicclapnak számító Pesti Futár és Borsszem Jankó 1910-1911-es számaival. Aztán egy idézet az Alkotmány című folyóirat egyik 1908-as címlapjáról:
„…Mondhatom, hogy több nagyképűséget, mesterkéltséget poézis ostyájában beadott immoralitást és nemzetgyalázó pöffeszkedést kevésszer láttan ilyen kis helyen…”
Aztán, szinte válaszul Krúdy Gyula írja:
„A Nyugatot ellenségei tették elterjedtté, érdekessé, figyelemreméltóvá, mert azok az idealisták, akik a Nyugatot nemzették, talán még annyit sem tudtak a hírlapszerkesztés tudományából, hogy mennyi portóbélyeget kell egy újságra ragasztani.”
Nem nehéz észrevenni a Krúdy-sorokban az öniróniát, hiszen az irodalmi folyóiratot valóban nem hírlapírók, hanem költők, írók készítették. Fennállásának 33 éve alatt aztán teljesen átalakította, mondhatjuk, modernizálta a magyar irodalmat, nem csoda hát, ha sok ellenséget is szerzett magának.
Karinthy Frigyes éppen hógolyózik...
A mozgótárlat azonban csak az irodalomtörténeti aspektusra ügyel. Szívet melengető érzés olvasgatni a veretes, mégsem avítt nyelven írt cikkeket, novellákat. Finom, mégis csípős humort varázsolnak elénk a karikatúrák, egy tablón a kiadóként is működő szellemi műhely köteteinek címlapjain csodálkozhatunk el. Arrébb érintőképernyős monitor, évfolyamok szerint böngészhetjük a folyóirat számait, egy másik monitoron pedig az alkotókról készített kisfilmeket nézhetjük. Ottjártunkkor éppen Karinthy Frigyes és Kertész Tamás hógolyózik és szánkózik gyerekek társaságában….
A Nyugathoz tartozó irodalmárokkal külön tablókon ismerkedhetünk meg, életrajzukkal, fontosabb alkotásaikkal egyetemben. Megtudjuk azt is, hogy a busz külső oldalain 257 fotót helyeztek el a folyóirat munkatársairól, családtagjairól, barátairól. A teljesség igénye és lehetősége nélkül néhány név: Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Hatvany Lajos, Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Csáth Géza, Füst Milán, Illyés Gyula.
Érkezik a Nyugat 100 busz túráját szervező Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Szilágyi Judit. Elmeséli, hogy a mozgó tárlatot a múzeumnak a Nyugat századik születésnapjára összeállított kiállításának anyagából vették ki, ügyelve arra, hogy az irodalomtörténeti aspektusra koncentráljanak. A busz június 24-én indult, egy-egy helyen néhány napot tölt el. A szervezéskor a nagyobb rendezvényeket, mint a Sziget Fesztivált, Kapolcsot is figyelembe vették, ezen kívül könyvtárakkal, művelődési központokkal egyeztettek.
Az érdeklődésre nincs panaszuk, a látogatószámlálás adatai alapján egy hónap alatt több, mint kétezren nézték meg a kiállítást. Judit példaként említi Balatonfüredet, Tagore sétányt, ahol 350 látogatójuk volt. A nyáron még Keszthelyre, Veszprémbe, a Szigetre, Dávodra, Hercegszántóra, Bajára megy tovább a busz, a tanévkezdés után iskolákat vesznek célba, az már biztos, hogy december közepén Debrecenben fejezik be a féléves túrát.
A Nyugat 100 busz péntek estig látogatható az MMIK előtti téren.
