Ahogy azt olvasóink is bizonyára észrevették, az elmúlt időszakban számtalan levelet kaptunk a magyar egészségügyi ellátással kapcsolatban.
Többségük valamilyen kritikát fogalmazott meg vagy hiányosságra hívta fel a figyelmet, nem ritkán lapunk segítségét kérve a problémák orvoslásához.
Mindez nem csoda, alapból olyanok vagyunk, hogy hamarabb ragadunk tollat, telefont, hagyunk kommentet akkor, ha valami igazságtalanság ér, ha rosszat tapasztalunk, bánt minket valami.
Éppen ezért mindig felvillanyozódunk, ha valaki pozitív tapasztalatáról számol be. Egyrészt azért, mert együtt örülünk a levélíróval, másrészt mert kerekebbé teszi tudásunkat.
Ma például Helga nevű olvasónktól kaptunk levelet, aki 28 napig volt lélegeztetőgépen a szombathelyi Markusovszky Kórházban, miközben családja remélt és a csodákban bízott.
Végül felébredt, hogy aztán több osztályt megjárva hazakerüljön, és otthon gyógyuljon tovább.
Azt írja, szeretne mindezért köszönet mondani a Markusovszky-kórház Covid-részlegének, az intenzív osztálynak, a 3-as kardiológia belgyógyászat és a rehabilitáció osztály, orvosainak és nővéreinek
Íme a teljes levél
"T. Helga vagyok, egy személyes kéréssel szeretnék fordulni a T. Címhez, mivel jómagam rendszeres olvasója vagyok a Nyugat.hu lapnak. Sajnos, az utóbbi időben egyre több negatív visszajelzést olvasok a kórházról, ezért én a személyes, de a pozitív tapasztalataimat szeretném az olvasókkal megosztani.
A hosszú kórházi tartózkodásom idejére köszönetemet, hálámat szeretném kifejezni a Markusovszky kórház Covid részlegének. Külön köszönet az Intenzív osztálynak, a 3-as Kardiológia belgyógyászat, Rehabilitáció osztályának, orvosainak, nővéreinek a mérhetetlen kitartásukat, gondoskodásukat, gyógyításukat, amit szavakban nem tudok összefoglalni, leközölni szíveskedjenek.
A történetem néhány gondolatban: március 28-án covid miatt mentővel kórházba kerültem az 1-es belgyógyászat Covid részlegére. Két nap után romlott az állapotom, lélegeztető gépre helyeztek 28 napra, ez idő alatt a családom remények, és a csodában bízva élte, éldegélte napjait.
Ébredésem az intenzív osztályon történt, ahol még több napot töltöttem, majd a 3-as belgyógyászati osztályon folytattam gyógyulásomat, ahol kitűnő ellátásban részesültem.
Bezárólag, a rehabilitáció osztályon sikerült ismét a gyógytornász segítségével visszatérnem a megszokott életembe.
Jelenleg június 19-től végre otthonomban vagyok, gyógyulgatok, és talán egyszer olyan leszek, mint a kegyetlen vírus előtt.
Köszönet a Markusovszky Kórház kiváló orvosinak, nővéreinek."
(Név és cím a szerkesztőségben.)
(Címlapképünk illusztráció)
