Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Olvasói levél: lehet, hogy itthon páran tényleg kuncsorogtak, de nem szabad általánosítani, ha a zenészek támogatást kérnek

Érdekes írás jutott el szerkesztőségünkbe, amelyet most teljes egészében közlünk olvasóinkkal is.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Világvége: a Rolling Stones is pénzért kuncsorog a járvány miatt – írtuk Világvége: a Rolling Stones is pénzért kuncsorog a járvány miatt July 02. 18:39 még csütörtökön a ragazze.hu egy cikke nyomán. Történt ugyanis, hogy Paul McCartney, Ed Sheeran és a Rolling Stones további 1500 zenésszel együtt kéri nyílt levélben, hogy a brit kormány adjon támogatást az „élő zenei rendezvények életben tartásához. A koncertek, fesztiválok és az ezeken dolgozó több százezer ember munkájának sorsa vált teljesen bizonytalanná”.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Erre a kishírre reagált egy olvasónk, akinek nem is magával a cikkel akadt problémája, hanem a címmel, abban is egészen pontosan a „kuncsorgás” szóval. De nem ez a lényeg, hanem a levél tartalma, amivel betekintést enged a turnézás világába.

Így szól olvasónk levele:


Tisztelt Nyugat.hu Szerkesztőség, tisztelt Cikkíró!

Vas megyeiként, sárváriként rendszeres olvasója vagyok weblapjuknak. A cikkekhez ritkán szólok hozzá kommentben, most sem tettem így. Gondoltam inkább írok Önöknek, és ha úgy vélik, esetleg hozzáfűzik az alább említett cikkhez.

A nevezett cikk pedig a „Világvége: a Rolling Stones is pénzért kuncsorog a járvány miatt”. Nem értek az újságíráshoz, de gondolom, hogy egy jól megválasztott cím vonzza a figyelmet – és a kattintásokat. Azonban szerintem a cikk címében szereplő „kuncsorgás” – a cikk tartalmának ismeretében, megismerése után – nem volt szerencsés választás. Talán jobb lett volna egy ilyesmi: „A Rolling Stones is kiáll a szórakoztatóipari dolgozók megélhetésének támogatása ügyében”.

Jómagam 11 éve dolgozom nemzetközi autóbuszvezetőként, ebből az utóbbi négy évet turnébusz-vezetőként töltöttem Európa egyik legnagyobb és legkeresettebb autóbuszos cégénél, amely előadók, és technikai, valamint produkciós stábjaik szállításával foglalkozik luxuslakókocsi-minőségi szinten berendezett, főképpen emeletes buszokkal.

Szeretem az igényes rockzenét, persze a keményebb vonalat is, de azelőtt nem voltam nagy koncertre járó – idő vagy pénzhiány, esetleg mindkettő miatt. Szóval nem nagyon volt fogalmam arról, hogy mi zajlik akár egy „átlag” klubfellépés, esetleg arénakoncert, de akár egy stadionesemény, vagy fesztivál esetén a frontvonalban vagy a háttérben. Persze én is, mint sokan mások, hallottak a Pink Floyd rekordméretű koncertjeiről, annak show-elemeiről, vagy hallott (esetleg felvételről látott) Rammstein-koncertről, melyet hatalmas pirotechnikával tettek még látványosabbá.

Pixabay

Csak a mi cégünknek van 3 depóban (az ausztriai Tirolban, az angliai Hampshire-ben és az amerikai Tennesseeben) kb. 120 autóbusza, amik szinte a járvány kezdete óta állnak. Ezek a buszok a speciális kialakításuk, főleg belső elrendezésük miatt nemigen volnának alkalmasak másféle személyszállítási feladatra. Csak példaképp említem, hogy egy-egy ilyen egyszintes vagy emeletes, 14-15 méter hosszú turnébusz hivatalosan legfeljebb 9-16 személyt szállíthat, de néha ennyi utasunk sincs, és az ülőhelyek többsége bőrkanapé vagy fotel, a buszok felső szintjén 8-16 hálófülke, illetve „sztárbuszok” esetében duplaágyas „sztárszoba” van saját zuhanykabinnal és WC-vel.

Ennek a három depónak mind megvan a helyi alkalmazotti stábja, a főnökségtől kezdve az irodai és műhelyalkalmazottakon (itt szerelők és komoly asztalos-stáb is említendő!) keresztül a mosodás-, konyhás-, és takarítóhölgyekig, illetve urakig. Ugye egy-egy ilyen busz olyan, mint egy guruló hotel, annak szinte minden berendezésével együtt, és ezt meg is kell építeni és karban is kell tartani (persze a turnékon a fent említett depó-alkalmazottak nincsenek velünk). A kb. 120 autóbusznak mind megvan a beosztott sofőrje, valamint a vezetési- és pihenőidők szigorú szabályozása miatt van nagyjából 50-55 váltósofőr is cégünknél, hogyha két koncerthelyszín közt a táv egy gépkocsivezetővel nem teljesíthető, akkor „négykezesben” abszolváljuk a feladatot. Váltósofőrként egyébként változó, hogy egy-egy koncertturnén mennyit vagyunk, néha csak 1-2 napot, néha akár több hetet is.

Tehát már önmagában a mi cégünket nézve is látjuk, hogy rengeteg emberről beszélhetünk akkor, amikor azt nézzük, hogy a nagyrendezvények leállítása óta mennyien nem is dolgoznak a rendes munkamenetnek megfelelően, vagy akár – többek közt mi gépkocsivezetők – egyáltalán nem.

Aztán ott vannak a kamionos cégek, akik persze el tudnak, tudnának vállalni más fuvarfeladatokat, de itt is, mint a turnébuszos-cégeknél, sok cégről beszélünk, összességében véve hatalmas járműparkkal, és a szintén hozzájuk kapcsolódó depószemélyzettel. A kamionok vontatmányainak felépítménye nem kifejezetten speciális, de teljesen zártak, nincs a súlycsökkentést segítendő ponyvaoldaluk vagy tetejük, így ez is korlátot szab(hat) felhasználhatóságuknak.

Azon kívül vannak „utazó” vendéglátó – úgynevezett catering – cégek, akik szakácsokat, konyhai kisegítőket alkalmaznak és utaztatnak a legtöbb turnén. De ott vannak a koncertturnék stábjainak elengedhetetlen más utazó alkalmazottai is, mint például színpadépítő-, fény-, hangszer-, video-, hang-, és pirotechnikusok, ipari alpinisták (riggerek, akik a függőelemek rögzítését végzik), de persze velünk utazik az előadó, zenekar menedzsmentje, az adott koncertturné produkciós („irodista”) stábja, de néha családtagok, barátok is. A koncertek helyszínén pedig ott a szintén hatalmas helyi stáb, akik ugyanúgy nélkülözhetetlenek a rendezéshez.

Szóval talán érthető, hogy miért nem szerencsés kuncsorgást említeni, mert lehet, hogy itthon néhány „celeb” ezt tényleg megtette, de mint a cikkben is olvashatjuk, az Egyesült Királyságban „az élő zenei programok tavaly 4,5 milliárd fonttal (1756 milliárd forinttal) gazdagították a brit gazdaságot és 210 ezer munkahelyet teremtettek”.

Sajnos mivel rengeteg szórakoztatóipari alkalmazottról beszélünk, esetleg speciális tudással, nem mindenkit tud a munkaerőpiac elég gyorsan – vagy egyáltalán – felvenni. Persze azért vannak a fentiekben említett „melósok” közül, akik sikeresen elhelyezkedtek a még előttünk álló időszakot átvészelendő, vagy vannak, akik esetleg máshoz kezdtek, és vissza sem jönnek majd, vagy némelyek csak alkalmi munkát találtak, de sajnos nem mindenki tudott, vagy fog tudni addig is, vagy akár távolabbi időkre más munkahelyet találni.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Jelentem

Hirdetés