Tisztelt Elnök Úr, Kedves Viktor!
De lehet, hogy jobban fekszik a szituációhoz a Szevasz, Uram. Amit láttunk belőled az elmúlt egy-másfél-sok évben, ahhoz sokkal organikusabban igazodik ez a nyájaskodó, bunkóságot behízelgéssel palástoló, tenyeres-talpas, pszeudotegezős pincérfordulat, amikkel mind a mai napig lehet találkozni vendégkopasztó útszéli vendéglőkben (csárdákban!), tudod, azokban, amik tökélyre fejlesztették a pörköltmaradékból hortobágyi húsos palacsinta rittyentésének művészetét.
Persze hogyne tudnád, hiszen ezt a módit igyekszed átültetni az aktuálpolitikába. Úgy tartani a tükröt a szar elé, hogy a megfelelő szögből aranydombnak tűnjön. Csak az a gond, hogy ezeket az optikai csalódásokat már régen nem eszi meg senki. Hogy számszerűsítsük is, csak az elmúlt negyedévben egymillióan. Ennyien pártoltak el a pártodtól, mester! 
Három hónap alatt egymilliót bukott a Fidesz. Nem pénzt, szavazót 2015. January 13. 14:51 Mindössze három hónap alatt!
Hadd ne részletezzem, mivel érdemelted ezt ki, mások sokkal jobban összeszedték már helyettem. Igaz, ebből a személyes suttyóság különféle, jellemábrázoló változatai kimaradtak: a Kossuth téren tüntető dohányipari szakszervezet csokoládéjának felzabálása az ülésteremben (miközben a csomagoláson a dolgozók családtagjainak fényképei kaptak helyet), újságírók gúnyos kiröhögése, kézcsókerőltetés ott, ahol nem illik, vagy az európai politikusok gyűrűjében beleszarósan nyitva hagyott zakó. De hogy abban a koponyában mennyire nincsenek rendben a dolgok, arról a bevándorlókról szőtt, káros gondolattekervényeid tanúskodnak csak igazán.
Főnikém! Mesterkomé! Hadd meséljek neked valamit arról, hogy a bevándorlók mit tehetnek egy országgal.
Én szeretek Berlinbe utazni, a kedvenc fővárosom a kontinensen. Van olyan környéke, ami szinte egy török negyed. Na, mit lehet ott csinálni? A világ legjobb dönereit megenni, például, egy üveg rohadtjó és olcsó isztambuli Efes sörrel lekísérve. Ha pedig már elugrottam képzeletben a Boszporuszhoz is, elmondanám, hogy nem ökleli fel egymást fejkendős muszlim és kalapos zsidó, ha meglátják egymást az utcán, pedig jó sokan élnek egymás mellett. Sőt, kurdok, örmények, görögök és afrikaiak is! Menjek tovább? Little Italy New Yorkban, Chinatown San Franciscóban megvan? Ezekben sem ám a pattanásig feszültség az úr, ellenkezőleg, ikonikus helyek, amikben élmény elvegyülni.
Mert, kedves papikám, a kultúrák keveredése jó, egészséges, üdvözítő dolog egy társadalom egészére nézve. Nem csak azért, mert kurva jó gasztronómiai vonalakat csatornáznak be, ami ugye nem elhanyagolható tényező, hanem mert megtanítanak egymás mellett létezni. Megtanítanak arra, hogy az embert a tettei, és nem a származása alapján ítéljük meg. És akkor arról még nem is ejtettünk szót, mekkora sötét hazugság, amit mondani méltóztattál, miszerint a bevándorlás
csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre.
Érted, batya, felőlem beleülhetsz a Jobbik által babusgatott eszmei ketrecbe. Sőt, lehet rögtön szaracénozni meg bokszosozni, sárgázni, digózni is. Ezt nyújtja neked a szólásszabadság nevű intézmény, amiért sétálgattál is egy kicsit Párizsban.
De sürgősen felejtsd el, hogy ezeket a szavakat a nemzet nevében ejted ki!
Ez nem a magyar álláspont, ahogy te harsogod. Ez csak a te álláspontod. Szerencsére. Ami után ne csodálkozz, ha hamarosan majd rólad is ilyen versikéket szőnek, mint ebben a filmklasszikusban a hasonló gondolatokat érlelő szélsőjobbos Jean-Marie Le Penről. Ne mondd, hogy nem szóltam, faterka!
