Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég készítette el az összesen 62 város pénzügyi helyzetének, eladósodásának, működési, felhalmozási és finanszírozási kockázatainak elemzéséről, valamint 8 másik település gazdálkodásának próbaellenőrzéséről szóló jelentéseit. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumok alapján a vizsgálatban két Vas megyei város, Szentgotthárd és Sárvár volt érintett. Érdekesség: az ÁSZ eredetileg 63 várost jelölt ki helyszíni ellenőrzésre, ám a politikai-pénzügyi szempontból válságzónának számító Esztergomban nemes egyszerűséggel úgy döntöttek, nem adják ki a szükséges papírokat, így ott felfüggesztették a vizsgálódást. A jelentések elkészítésére egyébként az általános gazdasági nehézségek, valamint a városi önkormányzatok fokozódó eladósodottsága miatt volt szükség.
Egyre rosszabb az önkormányzatok pénzügyi helyzete
A két, fent említett vasi város közül Szentgotthárd komoly bajban van, ám mielőtt rátérnénk a problémák részletes taglalására, érdemes lehorgonyozni egy időre az általános tendenciáknál. Az ÁSZ összefoglaló jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban (2007 és 2010 között) egyértelműen romlott. A helyhatóságok zömét érintette a központi források csökkenése, de sok esetben az illetékbevételek visszaesése is rontott az összképen. A finanszírozási gondokra utal, hogy 2010-ben a 304 városból 51, egy évvel később viszont már 156 részesült önhiki (vagyis az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak juttatott) támogatásból. E kategóriában most már úgy tűnik, Szombathely is visszatérő pályázó lesz.
Elsőre furcsának találhatjuk, mégis igaz: a központi és egyéb forrásoktól elesett önkormányzatok számára az európai uniós támogatások újabb kockázatot jelentenek. Most ugyanis éppen azok a települések kínlódnak, amelyek korábban sikeresen pályáztak. A gondok nagy részét az okozza, hogy az EU-s pályázatok a szűkös pénzügyi helyzethez képest jelentősen túlfűtötték az önkormányzatok beruházási kedvét. Sokszor pedig nem is a kötelező feladatellátás tárgyi feltételeinek, eszközhatékonyságának javítása volt a fejlesztések célja, hanem a meg nem térülő presztízsberuházások finanszírozása.
Ezek után pedig nézzük részletesen a két Vas megyei város helyzetét. Szentgotthárd a kötelező feladatok ellátásáról megfelelően gondoskodik, ezekre a költségvetési kiadásainak 73 százalékát (870 millió forintot) fordítja a város. Az önkormányzat működési jövedelme 2007-től egészen 2009-ig pozitív volt, 2010-ben viszont már forráshiányt mutatott. Ezt a mínuszt elsősorban a helyi adóbevételek és a költségvetési támogatások előző évhez viszonyított csökkenése, valamint a transzferkiadások növekedése okozta. A teljesített transzferkiadásokon belül jelentős volt a város – fürdőüzemeltetést végző – gazdasági társaságának kötvénykibocsátásához kapcsolódó kezességvállalás beváltásából adódó 111,5 milliós kifizetés.
Az a fránya svájci frank!
Ezzel pedig el is érkeztünk a szentgotthárdi problémák sarokkövéhez, ugyanis az ÁSZ-jelentés alapján az önkormányzat hiába gazdálkodik megfelelően, a többségi tulajdonában lévő, a térség turisztikai vonzerejének növelését elsődleges feladataként megkapó Gotthárd-Therm Kft. kötvénykibocsátása (melyhez 13 ezer 860 svájci frank összegben kezességet vállalt a város) komoly terhet ró az önkormányzat pénzügyeire. További negatívumként említhető, hogy Szentgotthárd iparűzési adóból származó bevételeinek összege folyamatosan csökkent. A helyi iparűzési adó jelentős részét befizető Opel ugyanis a gazdasági válság miatt 2010-ben körülbelül 41,5 millióval fizetett kevesebbet, mint 2007-ben.
Komoly költségekkel jártak a St. Gotthard Spa & Wellness fürdő szabadtéri fejlesztésének munkái, amelyet száz százalékban hazai támogatásból finanszíroztak. Az utóbbi időben Szentgotthárdon megvalósult felújítások, beruházások finanszírozásának magas, 290 milliós önerőszükséglete pedig az önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére negatív hatással volt.
A Rába-parti város a pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban folyószámla- és munkabér-megelőlegezési hitel, továbbá négy alkalommal összesen 131 millió forint összegű rövid lejáratú hitel igénybevételével tudta biztosítani. Ezek miatt a problémák miatt a képviselők bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedésekről, továbbá intézményi létszámcsökkentésekről is döntöttek. Utóbbi nyomán 2007 és 2011 első féléve között önkormányzati szinten 12 álláshely szűnt meg. A bevételek növelését segítette egy új adónem, a telekadó bevezetése, a helyi adók mértékének növelése, valamint a város tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése is.
A jelentés összegzése szerint a város pénzügyi helyzete azonban rövid távon is veszélyben van, ráadásul az önkormányzat által tett, a fentiekben már részletezett intézkedések sem biztosítanak elegendő forrást a pénzügyi stabilitás helyreállításához. Az ÁSZ ezért azonnali beavatkozást javasol a polgármesternek, valamint a jegyzőnek. A felhívásokat ide kattintva, a dokumentum 21. oldalától kezdődően olvashatják el. Egy részt azonban mindenképpen érdemes kiemelni: a polgármesternek a személyes felelősség kivizsgálása miatt is intézkednie kell, méghozzá a Gotthárd-Therm Kft. részére adott készfizető kezességvállalással történt túlterjeszkedés kapcsán. Ezzel ugyanis figyelmen kívül hagyták az önkormányzati törvény azon előírását, mely szerint
az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amiben a felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
Sárvár: stabil lábakon, nyereséges városi céggel
Sárváron a gotthárdinál sokkal rózsásabb a helyzet. A város szintén megfelelően végzi a kötelező feladatait, ezekre 2010-ben összesen 2,2 milliárd forintot költött. Az önkormányzat működési jövedelme 2007 és 2010 között folyamatosan növekvő forrástöbbletet mutatott. További pozitívumként említhető, hogy a városnak a helyi adókból, valamint az egyéb saját bevételeiből származó forrásai is növekedtek. Sárvár a befejezett felújításainak és fejlesztéseinek egy részét uniós támogatásból végezte, a szükséges önerőt pedig minden esetben biztosítani tudta.
Az önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított, a városnak így az ÁSZ szerint a pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére kell felkészülnie. Az önkormányzat tájékoztatása alapján figyelembe vehető további forrásokat az idegenforgalmi és iparűzési adóbevételek növekedése jelentheti, amelyet a fürdőfejlesztéshez kapcsolódó idegenforgalom növekedésére, új szálláshelyek építésére alapoznak. A további évekre szóló, jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek teljesítését döntően meghatározza az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gyógyfürdő kft. tevékenysége, amely 2009-ben és 2010-ben nyereséges volt ugyan, ám osztalékot nem fizetett az önkormányzatnak.
A város költségvetési támogatása és személyi jövedelemadóból származó bevételek együttes egyenlege a vizsgált időszakban 130,8 millió forinttal csökkent. Ennek ellensúlyozására az önkormányzat folytatta az előző években elkezdett kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseit. A 2007 és 2011 első féléve között tett intézkedések hatására a város 106,6 millió bevételi többletet, továbbá 141 millió kiadási megtakarítást mutatott ki, az intézkedések eredményeként pedig az önkormányzat pénzügyi egyensúlya tovább javult. Az ÁSZ javaslatait ide kattintva olvashatják, a 23. oldaltól kezdődően.
