A
Pénz, de honnan?
címet viselte az a helyi gazdasági élet szereplőin kívül több minisztériumot is megmozgató országjáró konferencia, melynek első vidéki helyszínként Szombathely adott otthont. Az alapvetően a hosszú ideje központi segítségre (is) váró kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szóló Piac & Profit magazin, illetve a megyeszékhely polgármesteri hivatala által szervezett konzultációra főként az agrárvállalkozásokat, a környékbeli önkormányzatokat és a térség fejlesztésében érdekelt szervezeteket várták. A rendezvény céljáról az előadások közti szünetet kihasználva Demcsák Máriát, a fent már említett gazdasági lap főszerkesztőjét kérdeztük.Előbb a túlélés, aztán a fejlődés
- Túlélés és fejlődés a közösség részeként. Nem véletlenül ez a rendezvényünk alcíme, hiszen a térség önkormányzatai, az üzleti szektor szereplői, valamint maga a kormányzat napjainkban borzasztóan egymásra utaltan léteznek. Egyik célunk, hogy a fent említett résztvevők a jelenleginél is jobban figyeljenek egymásra, továbbá a partnerség révén igyekszünk közösen átlendülni a gazdasági nehézségeken. Rendezvényünkön az előadók segítségével foglaljuk össze a kormányzati, a pénzintézeti, az uniós, valamint a helyi finanszírozási és fejlesztési lehetőségeket – összegzett érdeklődésünkre a főszerkesztő.
A helyi fejlesztési törekvéseket Molnár Miklós, Szombathely költségvetésért és gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere vázolta. Előadását azzal a felvetéssel kezdte, hogy 15 évvel ezelőtt az önkormányzat talán nem is lett volna résztvevője egy ehhez hasonló fórumnak. Az idők azonban változnak: az eladósodottság, illetve a Szombathelyen is évek óta jelentkező alulfinanszírozott működés arra kényszeríti a helyhatóságokat, hogy a korábbinál sokkal szorosabb kapcsolatot keressenek a cégekkel.
Molnár hangsúlyozta: a városnak 2006-ban még 5,7 milliárd volt az adósságállománya, ez az összeg mára elérte a 18 milliárdot. (Az önkormányzati cégek kintlévőségeivel együtt pedig már 23-24 milliárdnál tart.) Ezért fogadta el a közgyűlés 2010-ben azt a hároméves pénzügyi tervet, ami enyhítheti a város gondjait.
Ha az intézkedések két évvel ezelőtt nem kezdődnek meg, akkor ma sokkal súlyosabb lenne a helyzet
, mondta Molnár.A városok az új bevételeket keresik
Az alpolgármester a folytatásban arról beszélt, hogy manapság rendkívül nehéz külső forrásokhoz jutni, a bankok pedig a hitelkérelmek kapcsán joggal kérdik:
Miért adjak? Hogy egy másik banknak törleszd a tartozásaidat? Vagy éppen az én hitelemet törlesztenéd?
Ettől a pénzintézetek pozíciója nem javul, fűzte hozzá Molnár. Az önkormányzatok számára egy bizonyos szintig kézenfekvő megoldás a költségek csökkentése, ám minden városban, így Szombathelyen is megvannak azok a nem kötelező, de a helyiek számára kiemelten fontos feladatok, melyekről az adott település nem hajlandó lemondani.Az önkormányzatok ilyenkor kezdik el keresni a bevételnövelés lehetőségeit, folytatta Molnár. És ekkor jön a képbe a helyi gazdaság, ami ha fejlődik, akkor a város magasabb adóbevételekkel számolhat. Ehhez ismerni kell a cégek igényeit, fejlesztési törekvéseit. Molnár itt megemlítette a
Szombathely, visszavár!
programot, amely szerinte közelebb hozta a helyi lehetőségeket nem igazán ismerő fiatal mérnököket, valamint a város öt legnagyobb foglalkoztatóját.Molnár szerint, ha egy városban jól működnek a nagy cégek, akkor a kkv-szektor is életképes lesz. Márpedig az LuK Savaria például 700 új munkahely megnyitásával járó, összesen 15 milliárd forintos beruházást kezdett. Erről korábban már mi is megemlékeztünk. 700 új munkahellyel kecsegtet a LuK Savaria 2012. March 20. 18:00 (Az EPCOS pedig januárban ismertette a sajtóval EPCOS: Új gyártócsarnok, városvezetők nélkül 2012. January 24. 17:01 a frissen lezárult fejlesztésének részleteit.)
Évek mentek rá a Győrrel vívott konkurenciaharcra?
Az alpolgármester a folytatásban a regionális verseny kapcsán kiemelte: Szombathely éveket vesztegetett el a Győrrel való vetélkedésben, hiszen a vasi megyeszékhelynek alapvetően nem az Audi által is húzott Rába-parti várost kell konkurenciának tekintenie. Szombathely feladata, hogy egy új térségben gondolkodva találja meg a helyét. Ebben a térségben (régióban) komoly szerep juthat Zalaegerszegnek és Szentgotthárdnak is. Utóbbi az Opel révén elegendő potenciállal bír, míg a zalai városban például szombathelyi cégek is részt vesznek a duális képzés erősítésében, ráadásul ott a felsőoktatás szintjén (az NymE kihelyezett karán) is foglalkoznak műszaki képzéssel, ami Szombathelyen ugyebár hiánycikk.
A három város egyébként Győr és Kecskemét után létrehozná az ország harmadik járműipari centrumát. Molnár elmondta: első lépésként egy versenyképességi megállapodást kell elfogadnia a feleknek. Ehhez a későbbiekben a szükséges növekedési tervet, illetve a kormánnyal kötött megállapodást is csatolnák. A növekedési tervbe pedig egyebek mellett olyan városfejlesztési és képzési projekteket is beilleszthetnek, melyekből Szombathely rengeteget profitálhat. Ahogy Molnár fogalmazott: minderre most
óriási sansz van
. Ráadásul a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus további, új lehetőségeket is megnyithat a térség előtt.Utánanéztünk, és tényleg: egyrészt a városok már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szintjén járnak a tárgyalásokban, másrészt a Magyar Növekedési Terv kiemelt prioritásként kezeli azt az iparfejlesztési programot, melynek révén Szombathely, Zalaegerszeg, valamint Szentgotthárd térségében Járműipari és Mechatronikai Központ alakulhat ki. Nem mellesleg potenciálisan 25 ezer új munkahellyel... Erről bővebben itt, a 138. oldaltól.
Molnár azért a jó hírek mellett a problémákat is ecsetelte: mindközül a legnagyobb Szombathely megközelíthetősége, a sikeres fejlesztésekhez ugyanis nagy szükség lenne például a 86-os főút négysávosítására. Molnár szerint ez ügyben már legalább 15 éves késésben vagyunk.
A nagyok hátán kapaszkodhatnak fel a kicsik?
A következő előadó Varga Gyula, az NGM vezető főtanácsosa volt. A válság előtti időszakot boncolgatva megjegyezte: a magyar gazdaság 2002 óta jelentős visszaesést mutat. A mikro- és kisvállalkozások száma, és foglalkoztatottjainak aránya idehaza ugyan jóval nagyobb, mint az uniós átlag, ám a hozzáadott értékük sokkal kevesebb. A nagyvállalatok esete éppen ellentétes: kevesebb munkaerővel is legalább ugyanolyan minőségű, vagy jobb termékeket tudnak előállítani, mint külföldi társaik.
Éppen ezért a kormányzati célok között a nagy cégek és a kkv-k együttes fejlesztése is szerepel. (A két előadás közti holtidőben fellapoztuk a Piac & Profit kézhez kapott számát, melyből kiderült: ráfér a segítség a többségében a pénzügyi helyzet és a fejlesztési lehetőségek szempontjából igencsak csehül álló kkv-kra. Erről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.)
Varga Gyula az Egyszerű Állam-projektről is beszélt, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások kevesebbet bajlódjanak a bürokratikus-adminisztrációs ügyekkel. (Saját példánk, érdekességként: Magyarországon az építési engedélyek beszerzéséhez több mint 200 napra van szükség, ezzel szemben például Hongkongban - ahol ezt a kérdést megfelelően szabályozzák - mindössze 64 napig tart a procedúra…)
A Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Földesi Péter János az idei év első és második félévében megnyitásra váró pályázati lehetőségeket mutatta be. Az alábbiakban érdekességként hármat emelünk ki. 1. Induló támogatás címén négymilliárd forint keretösszegből egyenként 20 és 40 ezer euró közötti pénzre pályázhatnak a megfelelő végzettséggel rendelkező, fiatal (18 és 40 év közötti) gazdák.
2. Életjáradékra pályázhatnak azok a mezőgazdasági termelők, akik nyugdíjas koruk felé közeledve saját gazdaságukat fiatalabb kollégájuknak adják át. 3. Az aprófalvas Vas megyének reménysugár lehet a falumegújítási és -fejlesztési lehetőség, melyben például új közösségi terek kialakítására, vagy a meglévők javítására is lehet pénzt nyerni, méghozzá 2012 második felétől.
Mint a fenti ábra is mutatja, információkból (és érdeklődőkből) nem volt hiány a reggeltől délutánig tartó szakmai napon, az már más kérdés, hogy az elhangzottaknak lesz-e igazi foganatja. Csak remélni tudjuk, a kérdésre az idő pozitív választ ad.
Vergődő kkv-k
A Piac & Profit magazin márciusi számában a GKI felméréseire alapozva arról ír, hogy a 800 cég megkérdezésével készített kutatás szerint 2012-re vonatkozóan csupán a kkv-k 4 százaléka bízik jelentős árbevétel-növekedésben. Az 500 fő feletti vállalkozások némileg optimistábbak, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók viszont rendkívül pesszimistán (reálisan?) látják az elkövetkező hónapokat.
Ennél is borúsabb képet fest a kkv-k helyzetéről a Policy Agenda felmérése, mely szerint a nevezett cégeknek egyáltalán nincs pénzük. Az esetenként két-három devizahitelt is nyögő vállalkozások többsége felélte saját tőkéjét, végrehajtotta a lehetséges megszorításokat, s mivel a piacok továbbra is stagnálnak, a túlélésük csupán az uniós pályázatoktól függ. A megkérdezett kkv-k majdnem egynegyede szerint a jelenlegi gazdasági környezet ráadásul semmilyen fejlesztésre sem alkalmas...