Olvasónk hívta fel a figyelmünket egy furcsa párosra, akiket Söpte határában látott meg. Két fiatal tekert Szombathely irányába és az egyikük egy bedobozolt zongorát húzott maga után. Szombathely határában sikerült megtalálni a kerékpárosokat.
Mint kiderült, a magyar szakot is végzett 25 éves Guillemette Dufouleur színésznő és 24 éves társa, a "civilben" faipari mérnök Christophe Clavet Franciaországból indult Portugáliába. Ha a térképre nézünk, akkor bizony vakarhatjuk a fejünket, hiszen Szombathely sehogy nem esik útba, a fiatalok viszont egy "kis kitérővel", 6500 kilométeres túrával akarnak eljutni a kiindulási pontból a célállomásra. Ehhez egy mountain bike és egy elektromos kerékpár áll rendelkezésükre. Az utóbbi motorja angol, a napelem spanyol, a kétmázsás zongorát rejtő utánfutó pedig francia.
A fiatalok februárban indultak útnak, a túráról a pianotrip.com oldalon lehet részleteket megtudni. Magukról ezt írják:
Két fiatal francia művész vagyunk, és elhatároztuk, hogy nap, mint nap, 2 éven és 15 országon, 6500 km-en keresztül visszük magunkkal a zongorát azért, hogy leálljunk a helyszínektől és az ottani fogadtatástól függően, néhány dallam és egy ismeretség erejéig. Majd tovább indulunk, hogy új tájakat és helyszíneket fedezzünk fel, ahol ismét megszólaltathatjuk a zenét. A zongora és a kerékpár európai találmányok. Átszelni Európát mindkettővel számunkra azt jelenti, hogy megosztjuk azt, ami közös bennünk ezen a földrészen, valamint bebizonyítjuk, hogy a mai világban is minden lehetséges, csak akarni kell.
Tényleg akárhol megállnak. Zenéltek már tóparton, kukoricásban, utcákon, tereken, fürdőben, vasútállomáson. Ott, ahol éppen kedvük tartotta, vagy ahol a hallgatóság szomjazta a zenét. A látvány meghökkentő lehet, hiszen viszonylag ritkán játszik élőben valaki zongorán egy szántóföldön. Nem ismernek kötöttséget, haladnak hidegben, kánikulában, szúnyogok és vad kutyák között is. És hogy az általuk megálmodott terv sem szent azt jól mutatja, hogy jó 240 kilométerrel a saját maguk által kijelölt útvonal mellett kaptuk őket lencsevégre.
A nagy projektekkel ellentétben a francia fiatalok nem akarnak semmilyen mázat ráhúzni a kalandjukra.
Nem akarunk semmit tanítani vagy eladni. Kíváncsiak vagyunk, és minden érdekel bennünket. Szeretnénk folytatni a zongora útját különböző valóságok között, melyekkel találkozhatunk Európában. Szeretnénk tovább tanulni, nevetni, túllépni a lehetetlent, találkozni emberekkel, tájakkal és elmesélni másoknak, ami körülöttünk történik. Örülünk, ha mosolyogni látjuk Önöket, ha egy dal, egy pillanat erejéig együtt lehetünk, beszélgethetünk az életünkről. Európát saját szemünkkel szeretnénk megismerni és megtapasztalni, nem azon keresztül, amit hallunk róla.
Szerettünk volna megörökíteni egy dallamot, amit Guillemette játszik, ezért elmentünk a szombathelyi Tópart Kempingbe, ahova a fiatalok tartottak, oda azonban már nem érkeztek meg. Eltűntek valahol Szombathely utcáin. Talán megálltak valahol zenélni és valaki meghívta őket éjszakára, esetleg egyszerűen áttekertek a városon, vagy máshol szálltak meg. Nem tudjuk és kicsit sajnáljuk is, de a francia művészek így is elérték kitűzött céljukat: láthattak mosolyogni minket és felkeltették az érdeklődésünket. Ha Olvasóink a legváratlanabb helyen hallják felcsendülni a zongoraszót, kérjük álljanak meg egy kis időre és hallgassák a zenét. Ha pedig videokamera is van kéznél, akkor örökítsék meg a játékot és töltsék fel valahova, hogy más is részesülhessen belőle.
