Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Tényleg hagynunk kell, hogy a politikusok csak a hatalom megszerzésével és megtartásával foglalkozzanak?

Nem is olyan nehéz végiggondolni, mi lesz, ha a politikai vezetők uralkodót játszanak.

Max Weber óta egyértelmű, hogy a politikusok a hatalom megszerzésért és annak megtartásáért küzdenek - mondta Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke, előválasztási miniszterelnök-jelölte a Nyugat.hu podcastjében Podcast Pálinkás Józseffel: "A CEU és a Tudományos Akadémia megtámadása volt a fordulópont" July 06. 21:15 .

A politika céljának ilyen rövid megfogalmazása tényleg Max Webertől ered, aki a 19. század végének, a 20. század elejének meghatározó szociológusa volt, őt tekintik a modern politikatudomány atyjának is.

Bele kell nyugodnunk a politika szándékaiba?

Weber politikafogalmát azóta sokan átvették, továbbformálták, de a lényege maradt: a politikusokat igazából semmi sem érdekli, csak a hatalom. Amit meg kell szerezni, és ha már megvan, meg is kell tartani. Minden más ebből fakad.

Pálinkás József a fogalmat a beszélgetésben úgy használta, mint a Fidesz politikai változásának okát. Ami miatt egyre távolabb kerül a demokratikus és a polgári értékektől, és csak a hatalom és a belőle fakadó haszon érdekli.

Max Weber idejében már kialakulóban volt a mai fogalmak szerinti demokrácia, így volt összehasonlítási alapja. A kijelentés keserűségét nála is és Pálinkásnál is a saját tapasztalataik okozták, ugyanis ez a megfogalmazás a politikusokat is minősíti.

Meg lehetne teremteni a "jó államot" ?

Persze nem volt mindig így. Volt idő, amikor a politikának pozitív fogalma volt, a közösségért folytatott cselekedetek összességét nevezték politikának, és a politika célja a "jó állam" megteremtése volt.

2400 éve, az i.e. 4 században Platón és Arisztotelész görög filozófusok próbálták megfogalmazni, milyennek kellene lennie egy államnak, egy politikai berendezkedésnek. Platón tanait ma már utópiáknak tartják, de leírta a társadalmi munkamegosztást, és azt, hogy mindenki a képességeinek megfelelő munkát végezze a köz érdekében.

A jó állam nála azt jelenti, hogy a legkiválóbbak vezetik az államot, közéjük sorolta a nagy tudású filozófusokat is. De Platón figyelmeztet, hogy a pénz hatalmának növelésével a legkiválóbbak helyét a leggazdagabbak veszik át, így oligarchia alakul ki.

Lázadás az oligarchák ellen?

Azt jósolta, hogy a tömeg fellázad az oligarchák ellen, és kialakul a demokrácia . De ha a demokráciákban a hatalmon lévő többség elnyomja a kisebbséget, akkor az egész anarchiába torkollik, aminek a vége az erőszakos zsarnokság lesz.

Tanítványa, Arisztotelész ennél is tovább ment. Ő sokkal több államformát fogalmazott meg, de nekünk most azaz érdekes, hogy a demokrácia negatív fogalom volt. Mégpedig hasonló okokból, mint Platónnál, a többség zsarnoki módon uralkodhat a kisebbség felett, így a demokrácia nem őrzi meg sokáig a békét.

Arisztotelész ehelyett a politeia , vagyis a cenzusra (szűkített választójogra) alapított köztársaság mellett érvelt. Szerinte az ideális állam a középosztály uralma, mert a középosztály az, ami a gazdagok és a szegények közti ellentétet képesek enyhíteni. Arisztotelész úgy fogalmazott, hogy egyenlőség az, amit az állam természete szükségképpen megkíván.

Igen, valóban naivnak tűnik mindkét ókori filozófus állameszménye, de ami a lényeg, hogy ők még a "jó állam" megteremtését tartották szükségesnek, és elutasították a hatalomért folytatott öncélú politikát.

Érdemes lenne visszahozni némi naivitást?

Ehhez képet ma már mindenki elfogadja, hogy a politika csak a hatalomért van. Lehet, hogy vissza kellene hozni némi naivitást, ismét elgondolkodni a "jó állam" megalkotásán. Elvégre a politikusok nem az uraink, hanem a szolgáink. Ami talán szintén naiv kijelentés.

Apropó. A demokrácia egészen a felvilágosodás koráig negatív fogalom volt a filozófiában és a politikai gondolkodásban. Ennek Montesquieu francia filozófus vetett véget, amikor megfogalmazta a fékek és egyensúlyok rendszerét. Ez egy olyan szabályrendszer, ami megakadályozza a választásokon nyertes többséget abban, hogy bármit megtehessen, és - mondjuk - zsarnokként uralkodjon a választáson alulmaradt kisebbség felett.

Az, hogy egy többségbe került politikai formáció mit tesz a fékekkel és egyensúlyokkal, ha módja van rá, nem csak őket minősíti, hanem azt a társadalmi rendszert is, ami megengedi, hogy kiiktassák ezeket a szabályrendszereket. Sajnos, ma éppen ezt látjuk kis hazánkban.

Könnyen lehet, hogy többet kellene olvasni filozófusokat, mint politikai propagandát.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény

Tovább az oldalra