A szombathelyi Iseumban tegnap este két programmal is csalogattak. A holokausztnak és Radnótinak is évfordulója van, épp a hetvenedik. Ráadásul kevesen tudják, de a helyszín sem véletlen, hiszen az egykori Iseum helyén állt a szombathelyi gettó, ahová hetven éve több mint háromezer zsidót zártak, majd innen haláltáborokba deportáltak.
Itt, ezek között a falak között nyílt pár hete a „Szemtől Szemben” 
Szombathely múltjával is szembenéztünk: elhurcolt zsidó családok portréiból nyílt kiállítás az Iseumban 2014. October 31. 19:47 kiállítás is, egy megrendítően hétköznapi lenyomat a kiirtott szombathelyi zsidóság egykor volt mindennapjaiból, az 1920-30-as évek Szombathelyéről. Találkozás azokkal, akik ebben a városban éltek, akiket egyik napról a másikra gyökerestül kitéptek közülünk. Tematikus tárlat ez, ügyes válogatás, amit Bálint András estje előtt, tárlatvezetéssel járhattuk körbe.
A kiállítás tökéletesen megalapozta Radnótit és az ő szellemiségét: az asszimiláció, zsidóság és magyarság, vallásosság kérdéskörét.
Egy olyan válogatást kaptunk, ami a Holocaust kapcsán nem a borzalmakra, hanem arra koncentrál, mit veszítettünk el mi magyarok, kiket irtott ki az aljas, rendszerszintű borzalom. Játékot szorongató szöszke gyerekeket, bicikliző fiatalokat, mosolyogva elsőbálozó lányokat, uszodában pózerkedő sármos fiúkat, tisztes orvosokat és ügyvédeket, mulató kereskedőket vagy éppen keresztény hitben nevelkedett tanárt.
Csak ajánlani tudom, és várom a katalógust, mer a falakról és az oldalnyi szövegekből nehéz ennyi idő alatt minden fontosat kiolvasni.
Bálint András egy éves volt, amikor Radnóti tarkólövést kapott
A Kossuth–díjas színész neve nem csak azért forrt össze Radnótival, mert mintegy harminc éve a költőről elnevezett színházat igazgatja, hanem mert közel ennyi ideje újabb és újabb tematikus estek sorával ápolja, élteti Radnóti kultuszát.
Sokan eljöttek most is, többen is, mint amire a szervezők számítottak, így pótszékeket is be kellett vetni.
Bálint András nem öregszik, nem fog arcán az idő, hihetetlen, de megőrizte fiatalkori (érdemes újra nézni Szabó István filmjeit, például az Apát) sármos mosolyát, ennél már csak intellektusát kedveljük jobban:) Radnóti estjét is hallottuk már, főiskolásként a BDF díszteremében, akkor naplórészleteket és verseket fűzött egybe,
Sohasem adtam elő múzeumban - közölte Bálint András. Aztán egyrészt zajlik az est, másrészt elmeséli, milyen az eredeti, színházi keretek között futó megrendezett előadás, ahol van díszlet is, például egy láda, megsárgult iratokkal.
Glatter Miklós, hogy ki az?
Csak bámuljuk, mennyire jól szerkesztett egy órát kapunk, nincs üresjárat, versek, naplórészletek, levelek, korabeli újságcikkek, törvények szövegei hangzanak el. Észre sem vesszük, Bálint András mikor olvas, és mikor drámai kellék kezében a papír. Próza és vers egy, nincs éles válaszvonal. Kemény már az indítás is: arcunkba vágja az exhumálás utáni abdai jegyzőkönyvet, mivé lett Radnóti, azaz született Glatter Miklós teteme…
Az előttünk kibontakozó személyes tragédiája a költőnek éppen az, hogy nem volt zsidó tudata, zsidó identitása. Sosem tagadta Radnóti a származását, sőt, erről elég részletesen beszélt és írt, de katolikus akart lenni és harmincnégy évesen kikeresztelkedett. Nem tartotta magát zsidónak, viszont honfitársai megölték, mert annak bélyegezték.
Amit egyedül hiányolok, hogy Bálint András személye ezúttal háttérben maradt, a beharangozó ellenére ezúttal nem beszélt saját családjáról, saját gyökereimről. Maradt csak Radnóti.
Radnóti halálának 70. évfordulójára ennél szebben nem is lehetett volna emlékezni
Kifelé menet, az Iseum kövei közt bukdácsolva, többünknek csorgott a könnyünk.
Mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár
” Sokkolóan vágta arcukba a legvégén ennek a sornak minden fájdalmát Bálint András.Bálint András
színész, rendező, a Radnóti Színház igazgatója Születési hely Pécs Születési idő 1943. április 26. Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1965
Színházak, munkahelyek:
1965-1969: Pécsi Nemzeti Színház
1969-1980: Madách Színház
1980-1985: MAFILM társulata
1985- : Radnóti Színház (igazgató)
1983- : Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít
Díjak, elismerések:
1977 – Jászai Mari-díj
1977 – Filmkritikusok díja
1986 – Színikritikusok díja, különdíj (Radnóti naplója – Radnóti Miklós Színpad)
1988 – Érdemes művész
1989 – TV-kritikusok díja
1996 – VI. Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakítás díja, Nem félünk a farkastól (George)
2003 – Pro Urbe-díj
2003 – Kossuth-díj
2004 – Radnóti-díj
2006 – Terézváros díszpolgára
2008 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
2009 – Prima díj
2009 – Hazám-díj
