Jubilál a hétvégén a Savaria Történelmi Karnevál - idén már huszonötödjére alakul át Szombathely római kori várossá. Ilyenkor gyakran találkozhatunk a belvárosban tógában járkáló emberekkel, vagy éppen római katonákkal. Utóbbiak annyira komolyan veszik identitásukat, hogy valódi, nyílt harcot vívnak egymással - éles fegyverekkel.
Többek között ezt is megtudtuk Jámbor Zoltántól, a Savaria Legio egyesület elnökétől. A római katonákat részben a karneváli készülődés, részben a szervezetnél történt változások miatt kerestük fel. Tavasszal ugyanis a korábbi elnökség (amely 1998-tól irányított) leköszönt, és átadta helyét a fiatal generációnak.
Veszélyes fegyverek és kellékek
Egy forró nyári nap délutánján találkozunk a jelenlegi elnökkel, valamint Szabolcsi Gábor alapító taggal és Opra Imre tiszteletbeli taggal, aki Erdélyből érkezett a karneválra. Először az Aréna utcai raktárba invitáltak minket, ahol megannyi pajzs, öltözék és fegyver található. Utóbbiak – ahogy azt fent említettük – élesek, amit alkalmi idegenvezetőink többször is nyomatékosítottak. Ezeket rendszeresen használják bemutatókon, így majd a karneválon is.
Volt már, hogy valaki komolyabban megsérült - mondja az elnök, aki szerint előfordult, hogy egy tagjuknak a lábába állt az éles fegyver. Elmondása szerint a baleset után kihúzta a lábából a nyilat, végigcsinálta az előadást, és csak azután ment orvosi segítségért.
Jámbor Zoltán szerint a legfontosabb, hogy vakon megbízzanak a másikban. Ha ez valakiben nincs meg, nem kerülhet be az egyesületbe. Pedig jelentkező akad bőven - annyira, hogy éppen a várólista elindításán gondolkodnak. Jelenleg 42 tagot számlálnak, köztük fiatalokat, idősebbeket és nőket is. A női tagok többek között római vallási hagyományokat, kézműves tevékenységeket és a korabeli tábori élet különböző elemeit mutatják be a látogatóknak és a gyerekeknek.
Közben a fotós kollégának annyira megtetszett a katonai páncél, hogy úgy döntött, ő is beáll egy kis időre legiósnak, ami azért is vall nagy bátorságra, mert egy ilyen páncél nagyon nehéz. (És akkor még nem tudta, hogy az egyórás látogatásunk alatt végig ezt fogja viselni...)
A kezdetek
Miközben öltöztetik, Szabolcsi Gáborral a múltról beszélgetünk. "Az első újkori karneválok megvalósulása nagymértékben függött attól, hogy volt egy olyan egyesület, amire lehetett támaszkodni" - mondta, majd hozzátette, a kezdetekkor a szervezet nemcsak ötletekkel és tettekkel segítette a rendezvény lebonyolítását, de még a régészeti munkában is segített - méghozzá úgy, hogy kipróbálták a megtalált eszközöket.
"Az első egy-kettő-három karneválnak volt egy érdekessége. Mindenki, aki a karneválban részt vett, szervező, fellépő, és minden periférikus és nem periférikus ember, az mind nagyon akarta, mind nagyon csinálta. Mindenki szívvel, lélekkel benne volt, segítőkész volt" - közölte a korábbi vezető, aki szerint egy idő után a cégvezetők és az emberek is elvesztették a lelkesedésüket, és onnantól kezdve egyre nehezebb volt megszervezni a fesztivált.
Szabolcsi Gábor (aki 2002 és 2011 között volt a karneváli alapítvány kuratóriumi elnöke) szerint addig kis lépésekben, folyamatosan lehetett fejleszteni a rendezvényt. Aztán megváltozott a világ. A veterán legiós abban látja a legnagyobb problémát, hogy a program nem lépett tovább az időben, és megmaradt a reneszánsz kornál. De szerinte ez nemcsak a szervezőkön múlott. Ha tovább tudnának ezen lépni, akkor jöhet a megújulás - mondta.
És ennek jegyében a "nagy öregek" idén tavasszal az egyesületnél letették a lantot, és átadták a vezetést.
Az új nemzedék
A váltás nem volt egyszerű, ráadásul a kérdésben az egyesület közössége is megosztott volt. Jámbor Zoltán viszont azt mondja, ők megerősödve szeretnének visszatérni, ezért a múlt sérelmeit mindannyian félretették, és nyitottak egy új lapot.
"Szeretnénk, hogy a fiatalok át tudják venni" - mondta. Emiatt nagyon megválogatják, kit vesznek be tagnak, hiszen itt nagyon kemény munka folyik, aki pedig ezt nem érti meg, nem kerülhet be. Ha viszont ezen képesek túllépni, akkor egy nagyon jó közösség és a jól végzett munka öröme várja őket - merthogy az elnök szerint ez az egyik legfontosabb belső motivátora mindenkinek. "Ezek az emberek munka, család és tanulás mellett készülnek, gyakorolnak, utaznak és szerepelnek. Ingyen. A legértékesebbet adják oda: a saját életidejüket" - tette hozzá.
Jámbor szerint ők nem a win-win szituációkkal nyernek, ők a win-win-win-t tartják fontosabbnak. Vagyis azt, hogy ne csak ők, hanem a városlakók vagy a bemutatókon részt vevők is nyerjenek. Elmondása szerint többször előfordult, hogy más településeken az emberek azt mondták nekik: „szeretnénk ahhoz a városhoz tartozni, ahonnan ilyen emberek jönnek.”
"Mi azt szeretnénk elérni, hogy bárhova megyünk, ne csak a Savaria Legio-t lássák, hanem Szombathelyt, és hogy mindenki azt mondja, de szeretnék ehhez a városhoz tartozni"
- mondta.
Időközben a kolléga öltözéke is elkészült, ezért átvonultunk a Történelmi Témaparkba, ahol a legiósok megmutatták a táborhelyiségüket, ami péntektől, a tábori élet alatt benépesül.
Az egyesület elnöke szerint lenne mit felújítani a területen - a kerítést például az idén csinálták meg, de egy alapos renoválás vár a toronyra is, ahová balesetveszély miatt nem lehet felmenni (pedig szerettünk volna feljutni).
Megmutatták még a további helyiségeiket is, ahol a karnevál alatt sütnek és főznek majd a tábor lakóinak. Idén van olyan tagjuk, aki Amerikából érkezik haza, aki tört magyarsággal, teljes természetességgel hagymát pucol a többiek mellett. És van, aki egyenesen Texasból érkezik a táborba segíteni.
És megnéztük a tábor kapujának bejáratánál látható, egykor a Borostyánút részét képező köveket, amiket Témapark építésekor az egyesület tagjai és rabok közös munkával fektették le. Utóbbiak között volt, aki a mázsás kváderköveket egymaga emelte a helyére. És ha már itt jártunk, megnéztük a szintén restaurálásra váró kőtáblát is.
A túra végén a páncélban lévő kolléga futott egy kört, majd a római katona és díszkísérete (e sorok írója, valamint interjúalanyaink) visszavonult a raktárba, ahol újra XXI. századi emberré varázsolták.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
