Itt a rezsicsökkentés újabb áldozata, összeomolhat a vízközmű szolgáltatás

Pár héttel ezelőtt robbant a hulladékbomba, mikor kiderült, hogy a hulladékszállítás központosítása miatt összeomlott egy hulladékszállító cég 116 településen leáll péntektől a hulladékszállítás, az állami központ nem fizeti ki az elvégzett munkát 2018. October 26. 07:39 . A gond nem egyedi, a többségében önkormányzati kézben lévő szolgáltatók a lakossági befizetések egy részét kapják csak vissza 15 milliárd is lehet a kukaholding hiánya, ezért vannak bajban az önkormányzati cégek 2018. September 18. 14:55 , ami nem elég ahhoz, hogy a gépeket karbantarthassák, javítsák, esetleg fejlesszenek.

Önköltségnél alacsonyabb bevételük van

Szombathelyen például 900 milliós bevételkiesést 900 milliós hiányt hozott a SZOVÁ-nak a hulladékgazdálkodás központosítása 2018. September 12. 19:52 hozott a SZOVA-nak a központosítás és az elvégzett munka ellenértékének késedelmes és nem elégséges megfizetése. A rezsicsökkentés jegyében létrehozott állami hulladékkezelő NHKV Zrt-t nemrég 26 milliárd forinttal segítette ki 26,4 milliárd forintot ad a kormány a hulladékkáosz megoldására 2018. October 31. 10:56 a kormány. Ne legyenek kétségeink, ez is közpénzből ment.

De nem csak a hulladékszállítás van bajban. Az Átlátszó a kormányközeli Századvég tanulmányára hivatkozva azt írja , állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás előbb több magyarországi kistérségben, majd mindenütt.

Az ok a rezsicsökkentés jelszavával bevezetett hatósági ár, ami mára már az önköltséget sem termeli meg a szolgáltatóknak. És ezt a kormány pontosan tudja, a Századvég a nyáron tette le az erről szóló tanulmányt az asztalra.

A rezsicsökkentés okozta veszélyek:

A csökkenő bevételek miatt elmenekülnek a szakemberek, a dolgozók átlagbére 7,5 százalékkal alacsonyabb az ipari munkavállalók átlagbérénél.

Veszélyesen elöregszik a vízhálózat, a következő 20 évben a legóvatosabb becslés szerint is 40 ezer kilométer cső cseréje elkerülhetetlen. Vagyis évente 2000 kilométernyi hálózat megújítása lenne indokolt, ezzel szemben jelenleg évi 350 kilométer cső cseréjére nyújt pénzügyi fedezetet a cégek bevétele.

A csökkenő bevételek miatt az elmúlt években elmaradtak a felújítások, karbantartások, tavaly több mint dupla annyi csőtörést kellett elhárítani, mint öt évvel korábban. 2012-ben kilométerenként 0,61 eset történt, 2017-ben már 1,34.

Az okok

A kormány 2012-ben befagyasztotta a vízdíjakat, majd 2013-ban az ágazatot is elérte a rezsicsökkentés, ami 10 százalékkal mérsékelte a lakosság befizetését. Azóta nem változott az vízdíj, miközben a szolgáltató cégek számára – az infláció miatt – minden beszerzés drágult.

A működtetett hálózat nagysága után 2013 óta közműadót kell fizetnie a cégeknek, ennek éves összege 14,1 milliárd forint.

Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor a lakossági vízdíjnak tavaly 71,2 százalékkal kellett volna meghaladnia a 2012-es, vagyis a rezsicsökkentés előtti szintet.

A jelentés szerint ahhoz, hogy a vízműrendszer ne omoljon össze, a következő 15 esztendőben évente 103 milliárd forintot kellene fordítani a vízműcégek által használt csőrendszer megújítására.

Akkor lehetne megelőzni a vízközmű cégek összeomlását, ha a cégek összesen 250 milliós árbevétele felmenne 353 milliárdra. Csakhogy ez azt jelentené, hogy

a vízdíjakat 40 százalékkal emelni kellene.

Ez viszont szembemenne a kormány politikai szándékaival, a Századvég nem is tesz ilyen javaslatot. Csak azt, hogy a kormány engedje el a közműadót és csökkentse az áfát. Ez viszont csupán évi 23 milliárd megtakarítást hozna a vízközmű cégeknek, miközben 103 milliárd hiányzik.

Megoldás egyelőre nem látszik, a kormány ragaszkodik a hatósági árhoz és a rezsicsökkentés jelszavához. Könnyen lehet, hogy itt is az önkormányzatok lesznek kénytelenek beavatkozni, a vízközmű cégek önkormányzati illetve állami tulajdonban vannak.

Szombathelyen még bírják a közszolgáltató cégek

Szombathelyen és Vas megyében a Vasivíz Zrt. a szolgáltató, a cég többségi tulajdona a szombathelyi önkormányzaté, Vas megyei önkormányzatok osztoznak a többi tulajdonrészen. A cég a 2017-es évet pozitív szaldóval zárta a szombathelyi közgyűlésnek elküldött beszámolója szerint.

De a jelentés hangsúlyozza, hogy ehhez szükség volt az egyéb tevékenységből (építőipari tevékenység, eszközök bérbeadása, laborvizsgálatok) származó bevételekre. Viszont a felújított és kibővített uszoda bővítése évi 212 milliós veszteséget hoz a Vasivíznek, ebből 100 milliót az önkormányzat vállal, így 112 milliót ki kell termelnie pluszban a cégnek.

Szombathelyen még nincs nagy probléma, hiszen a Vasivíz egyelőre képes kipótolni a hiányt, éppúgy, ahogyan a SZOVA a hulladékszállítási veszteségeit, de a veszély a fejük felett lebeg.

Miközben a rezsicsökkentés pár ezer forint megtakarítást jelentett a háztartásoknak évente, a másik oldalon tönkreteszi az önkormányzati cégeket, és egyre több közpénzt szippant magába.