Sej-haj Rozi, vasárnap kirándulunk... Ugye ismerős a szöveg és egyből beugrik a dallam is? Ugye mindenki ismeri? Ugye, hogy egy magyar darabról van szó?
Hát nem egészen. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy dal szövegében és dallamában is közel áll hozzánk, akkor bizonyára magyar műről van szó. Ilyen nóta a Sej-haj, Rozi is. Ugyanezt a dallamot azonban a németek Rosamunde-polka néven füttyögik, az angolok és amerikaiak pedig Beer-barrell Polkaként dúdolgatják. És persze mindegyik náció ugyanazt gondolja, mint mi, magyarok: hogy az övék, mindenestül.
Hans-Dietrich Genscher volt német kancellár például annyira biztos volt a dolgában, hogy a nyolcvanas években nyilvános fogadást kötött valakivel: német dalról van szó. A fogadást elvesztette, de becsületére legyen mondva, hogy elismerte. Régivágású politikus volt.
Akkor honnan is jött pontosan?
De honnan is származik hát e világszerte ismert melódia? Nos, a legnépszerűbb polkaként emlegetett dallam szerzője nem más, mint a cseh Jaromír Vejvoda úr, aki 1902-ben született és egészen 1988-ig hallgathatta kedvére vagy kedvének ellenére művének közel százféle feldolgozását.
Vejvoda úr zenekarvezető volt, remek hegedűjátékos, ám zeneszerzésben nem jeleskedett, legalábbis a mennyiséget illetően. Valószínűleg ez volt az egyetlen megjelent műve, amelyet 1927-ben írt, 1934-ben nyerte el végső formáját, és amely kétségkívül a legnépszerűbb cseh dallamok egyike világszerte, megelőzve Dvořák kilencedik szimfóniáját, sőt még Karel Gott Lady Karneválját is. A történethez hozzátartozik, hogy eredetileg szöveg nélkül adták elő, ezt csak jóval később írta hozzá Vašek Zeman.
A front mindkét oldalán felcsendült
A dal igazi karrierje a második világháború idején kezdődött, amikor a nyugati front mindkét oldalán ezt énekelték a katonák, csak a cím és a szöveg különbözött. Sir Edward Norton angol veterán szerint volt olyan éjszaka, amikor a kantinban ezt játszották az angolok, és a szünetben a dallam áthallatszott a német oldalról. A háború végeztével azután tovaterjedt Dél-Amerikába és Mexikóba is, alighanem az ide menekült németek közvetítésével.
Az idők során olyan előadók szerepeltették repertoárjukban, mint az Andrews Sisters, Glenn Miller zenekara, Benny Goodman vagy Billie Holiday. De nem hiányzott Frank Sinatra vagy Luciano Pavarotti műsoraiból sem, és természetesen kihagyhatatlan a felsorolásból Karel Gott is. Egy 2012-es adat szerint a világon mintegy 17 nyelven ismerik.
A dallam és a szöveg eredete tehát Csehországba vezet vissza: a lényeg azonban nem is ez. A mű eredeti címe Modranské polky, Csehországban pedig Škoda lásky-ként ismeri minden korosztály, ami annyit tesz: "Kár a szerelemért." Hát igen – nagy kár, főleg, amikor elmúlik. De magunkban életünk végéig dúdoljuk tovább felejthetetlen dallamát. Isten éltesse Rozit!
