Gondolta volna valaki, bárki, hogy egyszer majd a gyakorlatban is elérhetővé válik az, amit a P.S. I Love You című filmben láttunk? Ebben ugye az történik, hogy egy csodálatosan boldog házasság kettétörik a férj halálos betegsége miatt, a teljesen összezuhant feleség, Holly pedig legszívesebben maga sem élne tovább a fájdalomtól - igen ám, de az elhunyt Gerry egyszercsak bejelentkezik. Egy levéllel. A férj ugyanis előre gondolt rá, hogyan viseli majd kedvese, amikor ő már nem lesz, ezért újabb és újabb hangulatjavítónak szánt üzenetek érkeznek. Azt az érzést keltve, mintha azok a túlvilágról érkeznének, mintha élete értelme nem is ment volna el teljesen.
Integetés hat láb mélyről?
Ezt ültette át a gyakorlatba most Moran Zur, programozó. Persze, sokkal inkább a korhoz igazodva, papíralapú levél helyett az okoskütyüs szokásainkat a szeme előtt tartva. Hogy hogyan, azt rendkívül drámaian és érzékletesen mutatja be az alábbi videó:
Magyarul: még az életünkben rögzíthetjük a mondandónkat, hogy egyszer majd ezeket megnézzék a családtagjaink. Akkor, amikor sajnos már nem vagyunk. A kreatív csavar pedig a következő: az üzenet előre meghatározott időpontban érkezik meg a telefonra,
vagyis az elhunyt apa lélekben, virtuálisan, a múltból előrenyúlva kicsit mégiscsak jelen lehet mondjuk a szeretett gyermek születésnapján.
Természetesen akadnak olyan alkalmak is, amikről nem lehet előre tudni: egy esküvő, diplomaosztó, egyéb előre dátumozhatatlan esemény eljövetelekor egy előzetesen megbízott személy aktiválja az eltávozott szülő vagy egyéb rokon ilyen esetre írt üzenetét. Mindenesetre az egész alkalmazás eléggé nehezen elképzelhető, ha nem is ijesztő, de könnyen gombócot gyúrhat a torkokban: még arra is lehetőségünk nyílik vele, hogy halálunk után posztoljon a nevünkben a Facebookra egy búcsúlevelet.
Arról a dilemmáról nem beszélve, hogy egy ilyen alkalmazás vajon túlél-e egyáltalán minket - hiszen a legtöbb webes fejlesztés kifutása nem hosszabb, mint egy átlagos gyermekkor. Mióta is használjuk a Facebookot? És mennyi ideig tettük ezt az iWiW-vel? Naugye. Na, de szavazni tessék: