Még sosem jártam akváriumban korábban, nekem a tropikárium is kimaradt, hiába járok évente többször a fővárosban. Németországi úticélom sem ez volt, de amikor megtudtam, hogy karnyújtásnyira tőlem, az olimpiaparkban van a Sea Life Aquarium, gyakorlatilag már vettem is a kabátom és indultam a halak közé. Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen lehet, amikor mindenféle tengeriek úszkálnak felettem, legyen az egy pontyhoz képest fura küllemű hal, cápa vagy például teknős.
Nem csalódtam, megérte, amikor nem fényképezőgéppel vadásztam a rájákra, akkor kisgyerekként tapadtam az üvegre és néztem, hogy lubickolnak az akvárium lakói. A kedvencem Gonzales volt, a kamaszodó, 14 éves zöld tengeri teknős volt, de azt hiszem nehezen tudnám rangsorolni az élményeket, szuper volt. 33 évesen már ideje volt rögzíteni egy ilyen emléket is. Bár ha jobban átgondolom mégis csak a ráják voltak a favoritok, ott töltöttem a legtöbb időt, akarok is egyet otthonra, igaz még nem tudom, hogy oldom meg a minigarzonban. Egyébként a képeket nézve még mindig a Ringat a víz jár a fejemben.
