Eredetileg egyházi ünnep volt, a Horthy-korszakban nemzeti ünneppé vált, a világháború után az alkotmány és a népköztársaság ünnepe lett, majd a rendszerváltás után visszanyerte régi formáját - mondta a kutató.
Az ünnep az utóbbi évtizedekben is egyre gazdagodott: a nemzet kenyere, a nemzet tortája, a mesterségek ünnepe, mind az összmagyarság megjelenítését és a magyarok egymáshoz közelebb hozását célozza - fűzte hozzá.
Zászlófelvonás és tisztavatás a Kossuth téren
Augusztus 20-a ezen túlmenően a nyár lezárása, testi-lelki építkezés, az őszre felkészülés időszaka, közrefogja Nagyboldogasszony, augusztus 15-e, Magyarország védőszentje Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe és Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe - ismertette Tátrai Zsuzsa néprajzkutató.
