Jó pár hete írtuk már róla, hogy zárt ülés utáni sajtótájékoztatón 
Söpte legyen Szombathely városrésze! 2013. May 02. 17:30 Szakály Gábor szombathelyi képviselő felhívta a söpteiek figyelmét arra, hogy mivel képviselő-testületük a falu érdekei ellen szavazott, fontolják meg, hogy nem lenne-e hasznosabb Szombathelyhez tartozniuk.
Milyen telekről vitáznak?
A Söptére vezető út melletti bozótosban virágzik a bodza és a vadrózsa, a háttérben csodás panoráma nyílik a kőszegi hegyekre. Ahogy beérnénk a faluba, balra, a focipálya mellett parkolunk le. Innen vesszük szemügyre a vita tárgyát, a több száz hektáron elnyúló érintetlen természetet – a Szombathely irányában parlagon heverő, vad bozótost.
A korábban honvédségi használatú és tulajdonú négyszáz hektáros területet (Söpte és Szombathely között) 2008-ban a két önkormányzat közösen vásárolta. A természetvédelmi besorolás alatt álló föld ugyanis a két település közigazgatási területén fekszik, és 3/5-öd része Szombathely, 2/5-öd része (180 hektár) Söpte tulajdonába került. (A söpteiek azóta is nehezményezik az elosztást, hiszen szerintük, ha Szombathely annak idején nem nyújtja be igényét rá, Söpte az egész területet ingyen megkaphatta volna.)
Mindenesetre a vásárláshoz Szombathely – nemes gesztusként - 164 milliós kölcsönt adott a falunak, és ahogy ez szokásos, ennek fejében a söptei tulajdonrészt jelzáloggal terhelték meg. A kölcsön visszafizetési határideje azóta lejárt, de Szombathely ez év december elejéig meghosszabbította. Javasolták Söptének, hogy a két település közösen indítsa el az eljárást a természetvédelmi besorolás megváltoztatására, és azt is megfontolásra ajánlották, hogy Söpte csatlakozzon Szombathelyhez. Utóbbit később cáfolták. Állítólag azért kereste meg a falut Szombathely, hogy módosítsák a települések közigazgatási határát, és kerüljön a kérdéses terület a megyeszékhelyhez. Egy biztos: valahol valami félrecsúszott a kommunikációban, mert a zárt ülés után már mindenki arról beszélt, hogy Söpte nem akar Szombathely lenni.
De mit akarnak a söpteiek?
Egy biztos, jobb hétvégi buszközlekedést – ennyiben össze is foglalható söptei kirándulásunk végeredménye. A helyi közértben vásároló asszonyok mind hallottak arról, hogy felmerült az ötlet, csatlakozzon Söpte Szombathelyhez, de a helyiek közül ezt igazán komolyan senki sem vette. „Majd ha népszavazás lesz róla, akkor meggondolom…” – így az egyik hölgy.
Szerintük persze előnye és hátránya is lenne a csatlakozásnak. Egyrészt jó a városi közelség, hiszen aki teheti, Szombathelyre jár be dolgozni, mert „mit is lehetne Söptén kezdeni?”. Szeretnek itt élni, a nyolcszáz lelkes falunak saját óvodája, iskolája (alsó tagozattal) működik, nincs panaszuk, hacsak az nem, hogy kevés a nyugdíj (de az kevés Szombathelyen is, nevetnek). Egyedül a hétvégi közlekedés, az nem jó. Ha Szombathelyhez csatlakoznának, talán javulna a buszhelyzet.
A polgármestert, Danka Lajost is meglepte a Szombathelyhez történő csatlakozás ötlete. Őszintén szólva, közölte, senki sem vette komolyan ezt a felvetést, hiszen sem vele, sem a képviselő-testülettel erről eddig senki sem egyeztetett. Söpte működőképes falu, sok a kitelepülő, és dinamikusan fejlődik. A beolvadásnak a söptei önkormányzat szerint semmi indoka és realitása nincs, az önálló önkormányzatiságról pedig kár lenne – egy telekvita kapcsán – a falunak lemondani. Helyben jobban működik az érdekérvényesítés, közelebb van a döntési szint.
A nyolcszáz lelkes falu irányítását most a képviselők jelképes összegekért végzik, jórészt társadalmi munkában. A söptei lakók sem jelezték a falu önkormányzata felé, hogy igényük lenne a beolvadásra.
Ráadásul – véli a polgármester – Szombathelynek sem származna sok előnye Söptéből, hiszen állami szinten feladatfinanszírozás van, nem normatív – tehát a lakosság számától független. Ha nyolcszáz fővel nőne Szombathely létszáma, Szombathelynek sok haszna nem lenne belőle.
De miért nem fizetett Söpte? - kérdeztük a polgármestert. Az okokról így nyilatkozott:
A szerződés, amire hivatkozva követeli a tartozást Szombathely, fizetési moratóriumot tartalmazott decemberig, ezért nem fizetett eddig az önkormányzat. Másrészt Söpte bevételei nem teszik lehetővé évi több tízmillió forint kifizetését."
Hol tart a telekügy?
Mivel Söpte képviselő-testülete május elején elvetette a szombathelyiek javaslatait, a szombathelyi közgyűlés (még a zárt ülésen) úgy döntött, jogi útra tereli a dolgot. Azonban újabb gubanc az ügyben, hogy ha Szombathely érvényesíteni kívánja jelzálogjogát (így a terület egésze az övé lesz), aztán később ipar települne ide, annak haszna (adók) Söptéhez folyna be.
Söpte persze fájlalja, hogy Szombathely azóta sem válaszolt egyeztetésre szóló meghívásukra, hogy tovább tárgyaljanak. Mindenesetre tény, hogy Söpte 164 millió forinttal (plusz 60 millió forint kamattal) tartozik Szombathelynek, az összeg pedig akkora, hogy a falu képtelen kifizetni a városnak.
Kalandparknak? Legelőnek jó lesz?
Zárójelben itt a legvégén azért jegyezzük meg: a földterület hasznosítása amúgy tényleg meglehetősen kérdéses, hiszen besorolása "magterület", ami csak természetközeli hasznosítást enged meg.
Szombathely önkormányzatát is megkerestük, szerintük mi lenne a város számára az ideális megoldás? Mit terveznek a területtel?
Amíg más városok ingyen jutottak volt honvédségi területekhez, addig Szombathely súlyos százmilliókat fizetett egy olyan ingatlanért, amely akkor már ökológiai területként szerepelt. Az önkormányzat szándéka, hogy a magterületi besorolás alól kikerüljön a szóban forgó ingatlan. Minden további lépés csak azután lehetséges, ha megvalósul ez a szándék.
- olvashatjuk közleményükben. Mindenesetre újból jelezték: nem ajánlották megfontolásra, hogy Söpte Szombathelyhez csatlakozzon.
