Mint arról már korábban beszámoltunk, rendhagyó feladatban segédkezett a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet három munkatársa, akik többszáz éve érintetlen kripták levegőjének bakteriológiai célú mintavételét és vizsgálatát hajtották végre (második alkalommal) a felújítás alatt álló kőszegi Szent Jakab-templomban tartott régészeti ásatáson, március 21-én. Vannak azonban további részletek is.
A jelenlegi formájában 14. századi múltra visszatekintő belvárosi templomban a vizsgálat után a régészek feltárták a tavaly decemberben felfedezett, befalazott kriptákat, majd a Jurisics, a Széchenyi és a Szegedi családok temetkezési helyeit is. Az egyikből néhány régi fillérérme, szórványtextilek és egy cipőtalp került elő.
A pénzérméket valószínűleg misékre járó gyermekek dobálták be a Jurisics-kripta márványsírkővének lyukán és repedésein, a ruhadarab minden bizonnyal paszomány, amely előfordulhat egyházi személyek öltözetén (bár a reverendát nem díszítették azzal), a cipőtalp pedig határozottan férficipőhöz tartozott, magyarázták a Pap Ildikó Katalin régész vezette csoport tagjai.
Bognár Csaba mikrobiológus, az MH EK Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa elmondta, az egyik kriptát, ahova a síremlék tanúsága szerint 1538-ban temették el Jurisics Miklós várkapitány feltehetően pestisben elhunyt gyermekeit, az 1700-as években megbolygatták, kiürítették, majd helyükre jezsuita szerzeteseket temettek. A három kriptából kettőt 1873-ban, egyet 1937-ban felnyitották, erről szűkszavú leírás tanúskodik. A honvédségi szakemberek azért vettek részt az alapos régészeti feltáráson, hogy megnézzék, nincs-e a kriptákban olyan mikroorganizmus, amely esetleg veszélyt jelenthet a helyszínen dolgozó régészekre.
Mint kiderült, a kriptákon Streptomyces nevű (korábban sugárgombának nevezett) baktériumot találtak, ami faanyagon, szerves anyagon szaporodik el, és fehér bevonat formájában látható. Kis mennyiségben mindenhol jelen van a környezetben, de
ha nagy mennyiségben szaporodik el és lélegzi be az ember, akkor jelentős károkat okozhatnak a szervezetben.
Ezért kellett a helyszínre látogató katonai sajtó és dokumentumfilm-csatorna stábjának is teljes testet hermetikusan elfedő védőfelszerelést, egészségügyi maszkot viselnie a zárt térben. A régészeknek is előírták, hogy amikor a kriptában dolgoznak, akkor FFP3-as maszk és védőruha legyen rajtuk, írta meg a Honvédelem.
A hagyomány szerint a főhajó közepén lévő kriptában nyugszik a „murányi Vénuszként” emlegetett Széchy Mária főúrnő, Wesselényi Ferenc nádor felesége, aki 1679. július 18-én hunyt el. Miután a Wesselényi-féle összeesküvésre fény derült, korának legendás szépasszonya száműzetésben töltötte az életét Bécsben, és rokona, Széchy Péter, aki a Kőszeg város örökös ura és Vas vármegye ispánja volt, közbenjárt I. Lipót királynál, hogy Széchy Máriát – tekintettel hajlott korára, illetve arra, hogy politikailag már nem veszélyes – engedje utolsó éveiben Kőszegre. Így is történt, de a hagyomány szerint nem neki készítették e kriptát, mert ez a család már meglévő kriptája volt, mondta el Pap Ildikó Katalin archeológus.
Az ásatás vezetője hozzátette, hogy valóban Széchy Mária nyugszik-e a sírkő alatt, minden kétséget kizáróan bizonyítani csak DNS-vizsgálattal tudnák. Tóth Gábor antropológus elsődleges terepi vizsgálata alapján egy idősebb korában elhunyt nő csontmaradványai is megtalálhatóak a kriptában, ami nem zárja ki, hogy Széchy Mária sírhelyét rejti a templom.
