Vas megye két miniszterelnököt adott az országnak: a gasztonyi születésű Széll Kálmánt és a szombathelyi származású Bárdossy Lászlót. A két kormányfőben több közös dolog is van azon kívül, hogy mindketten Vas megyéből származtak.
A két vasi politikus életútja
Széll Kálmán 1843-ban született. Nemesi származású, mielőtt önálló kormányt alapított volna Tisza Kálmán kabinetjének volt az első pénzügyminisztere. Eredetileg az akkori kormányzópárt, a Szabadelvű Párt színeiben politizált, később viszont az ellenzéki Alkotmánypárt tagja lett. Kormányzása alatt több pénzügyi és belügyi reformot is hozott, aminek következtében a Szabadelvű Párt kétharmados többséges szerzett az 1901-es választásokon.
1903-ban a párton belüli konfliktusok és költségvetés bukása miatt lemondott miniszterelnöki tisztségéről, a zsebkendős szavazás után pedig kilépett a Szabadelvű Pártból. Megmaradt Szentgotthárd országgyűlési-képviselője, 1911 után viszont visszavonult a politikától, 1915-ben pedig elhunyt.
Bárdossy László 1890-ben született, édesapja Bárdossy Jenő Sáros vármegye főispánja, Vas vármegye főjegyzője és miniszteri tanácsos volt. Politikai karrierje kezdetén miniszteri segédtitkár, miniszteri titkár, valamint a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője volt, 1926-tól pedig miniszteri tanácsos. 1934-től 1941-ig bukaresti nagykövet volt, ezek után lett Teleki Pál kormányában külügyminiszter, majd a kormányfő öngyilkossága után miniszterelnök.
A semlegességpárti Telekivel szemben Bárdossy erősen németbarát volt, bár a kormányzó Magyar Élet Pártja (MÉP) tagjaként nem vallott nemzetiszocialista nézeteket egyes párttársaival ellentétben. Ennek ellenére ő terjesztette be a harmadik zsidótörvényt, ami megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot.
Bárdossy alatt Magyarország bevonult a Délvidékre, később pedig Kassa bombázása után hadat üzent a Szovjetuniónak, Horthy tudomása nélkül pedig az Egyesült Államoknak is. Kormányzása alatt történt a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás, ahol több, mint 20 ezer, nagyrészt az országból kitoloncolt zsidót öltek meg. 1942-ben a kormányzó kérésére lemondott, a háború után pedig kivégezték, utolsó szavai "Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól!" voltak.
Közös származási hely, különböző életutak
Első ránézésre a két miniszterelnök kormányzása erősen eltér egymástól. Széll Kálmán nevét ma is utcák és terek viselik, Bárdossy Lászlóra viszont úgy emlékezünk, mint aki már a német megszállás előtt a nácik hithű csatlósa volt.
Széll békeidőben kormányzott, Bárdossy viszont beléptette hazánkat a második világháborúba. Széll visszavonult és békében hunyt el, míg Bárdossyt kivégzőosztag elé állították.
Ennek ellenére néhány hasonlóság van a két politikus között azon kívül is, hogy mindketten Vas megyéből származtak:
Bár ugyanabból a megyéből származtak, csak egyikük élte le itt életük utolsó éveit, Széll Kálmán Rátóton halt meg, míg Bárdossy Budapesten
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
