1865-ben vásárolt Rátóton birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia, (az 1875 és 1878 között pénzügyminiszter, majd 1899-től négy évig miniszterelnök) Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján reprezentatív, 18 szobás kastéllyá építtette át, s ezután elegáns nyári rezidenciaként működött.
Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is, aki a hagyomány szerint 13 tölgyfát ültetett az aradi vértanúk emlékére. A Láhn-patak partján álló fák közül mára öt már elpusztult, helyükre újakat ültettek.
Az 1898-as kiadású Vas vármegye monográfiában így írnak a kastélyról:
Itt van Széll Kálmánnak, a kitűnő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte: az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye.
Az épület jól átvészelte a II. világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne.
2003-ban vásárolta meg a kastélyt egy befektető cég, és teljesen felújította az épületet. A rátóti Széll Kálmán kastélyban jelenleg egészségklinika-biohotel működik. A kellemes milőt az egykori leírásban is dícsért park szubalpin klímája is teszi kedvelt wellness célponttá.
