A magyar fővárosban most már több éve megrendezett Színes Város Fesztivál idén is meghívásos alapon kért fel művészeket, hogy pár hektóliter festékkel álljanak neki egy-egy szürke, lehangoló falfelületnek Budapest különböző pontjain. A 2016-os év tematikájában a városra és a vízre, valamint az olimpiára épült (ez utóbbit, gyanítjuk, bele kellett építeni a koncepcióba, hogy a szervezők elnyerhessék a főváros teljeskörű rokonszenvét, pedig mindenki tudja, hogy azzal járunk a legjobban, ha nem nálunk rendezik meg az ötkarikás játékokat).
A legbelsőbb belváros, vagyis az Arany János utca és a Sas utca sarkára a magyar FatHeat és Ciripp közös, mesebeli dimenziókba vezető munkája került fel:
A bulinegyedbeli Nagydiófa utcában két hatalmas alkotás is került egymás mellé egy-egy tűzfalra. SPOK és KORSE graffitisek a görög istenek világát hozta közös nevezőre a mai kor karakteres, kissé szürreális rajzfilmes képi dimenziójával. Ez látható a bal oldalon.
A keresett orosz festő, Andrej Adno pedig egy elvont portrét hozott létre a 240 négyzetméteres falfelületen: a lány Budapestet jelképezi, a fiatal, pulzáló lendületet, a ruháján tükröződő Dunával. Ez van a jobbon:
Az angol Luke Embden két művet is hozott a fővárosba, ezt a pirosló szívet a Dob utca 40. szám alatt lehet megcsodálni, a címe pedig beszédes: Love Thy Neighbour, azaz szeressed a szomszédodat.
Ezt a másikat pedig a BAH-csomópontban helyezte el, őrületes popartos élénkséggel dobva fel a szakadék szocialista betont. Itt egyébként nem ez az első street art munka, már az előző években is megcélozták az ecsetek ezeket a ronda pilléreket.
Lengyelek is jöttek pingálni. Sepe és Chazme bámulatosan részletgazdag munkája azt mutatja be, milyen lenne a város, ha igazából egy bazinagy akvárium lenne. Ezt az Üllői út és a Lenhossék utca sarkán lehet befogadni, ha valaki erre járna. Érdekes adalék, hogy ez a két művész világszerte ismert, így amikor őket felkérik egy külföldi munkára, azzal az adott város, jelen esetben Budapest ismertsége is nő a világban:
Jakócs Dorottya a Tesz-vesz várost gondolta újra aprólékos ornamentikával és női alakokkal a Rákóczi híd budai hídfőjénél, a Kopaszi gáttól egy kanyarra:
Ugyanitt, a szemközti falra Borbás Márton, a MOME tervezőgrafikus hallgatója is felrakta a maga is univerzumát. Képén a város állandó mozgását jelenítette meg:
És még egy harmadik utcafestmény is készült ide, Nyeste Lehel graffitis jóvoltából, aki a képregények elnagyolt-könnyed stílusában festett, képén pedig ikonikus budapesti jelképek is feltűnnek, mint a Bazilika vagy az Erzsébet-híd:
Végül Bakos Zsuzsi kreációja, aki az Erzsébet hídnál ecsetelt fel a halas élővilágot fókuszba helyező, szellemes művet. Az elkészült alkotások egy ideig még biztosan megtekinthetők Budapesten!
