A szombathelyi közgyűlés mai ülésén Czeglédy Csaba, az MSZP frakcióvezetője tette fel kérdést a polgármesternek, arról, igaz-e, hogy a kormány új adót vezetne be, amit szolidaritási adónak neveznének. Puskás Tivadar polgármester, aki egyúttal a KDNP országgyűlési képviselője is, azt mondta, a terv még embrióállapotban van.
Úgy tudjuk, az adót azok a magyar állampolgárok fizetnék, akiknek állandó lakcímük Magyarországon van, de külföldön dolgoznak. Nekik kellene eddig ismeretlen módon számított adót fizetniük.
Az EU nem engedné
A dolog azért érdekes, mert az Európai Unió tiltja a kettős adóztatást. Minden uniós állampolgár abban az országban adózik a jövedelme után, ahol a bejelentett munkahelye van. Ez az adó pedig biztosan sértené ezt az elvet.
Megpróbáltunk rákeresni a neten az új adóra, nem találtuk nyomát, igaz, ha tényleg embrionális állapotban van, nem is találhattuk. De Puskás nem cáfolta meg Czeglédy szavait.
A szolidaritási adó eredeti jelentése egyébként a magas jövedelműek által fizetendő különadót jelenti jelenleg. Ez az az adó, amit a kormány nem nevez második kulcsnak, ragaszkodván az egykulcsos adó rendszeréhez, ettől függetlenül létezik.
A kormány cáfolja az új adó bevezetését
A hírre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérum (NGM) közleményben cáfolta az információt. Ugyanakkor megjegyezték, hogy szerintük nem helytálló az a sajtóban megjelent állítás, miszerint az Európai Unió tiltja a kettős adóztatást.
Az Európai Unió jogába csak a négy szabadság elvének zavartalan érvényesülését, így a személyek szabad mozgását akadályozó intézkedések ütközhetnek. A kettős adóztatás elkerülését nem uniós jogszabály, hanem egy adott állammal kötött kétoldalú megállapodások rendezik. Ezen, ún. kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Hatályuk a jövedelem és esetleg a vagyonadókra terjed ki. Jelentőségük, hogy alkalmazásuk kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták (osztalék, kamat, jogdíj, munkaviszonyból származó jövedelem stb.) tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga
- olvasható a minisztérium közleményében.Az NGM szerint az egyezmények bérjövedelemre vonatkozó rendelkezései alapján nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy
minden uniós állampolgár abban az országban adózik a jövedelme után, ahol a bejelentett munkahelye van
.Mint írják:
a kétoldalú egyezmények szabályozása alapján legfeljebb annyi állítható általánosságban, hogy a magánszemély nem önálló munkából származó jövedelmei jellemzően abban az államban adóztathatóak, ahol a munkát végzi, de rövidtávú kiküldetéseknél az adóztatás joga marad a magánszemély illetősége szerinti államban.
