A Magyar Hollywood Tanács még tavaly szeptemberben a fejébe vette, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai mozgóképgyártóinak emlékét nemcsak megőrizni, hanem sikereiket minél szélesebb körben be is mutatja. Kitaláltak egy születésnap-ünneplő túrát, aminek lényege, hogy a világklasszis magyar Hollywood-gyárosok születésének napján felkeresik azok születési helyeit, ott koszorúznak, és egy filmes beszélgetést szerveznek a nap köré. Az ötlet gazdája Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul tegnap Szombathelyre is elzarándokolt, hogy most pedig a világhírű fotóesztéta, Kraszna-Krausz Andor kultuszát is építse.
Akit jobban ismernek Angliában, mint itt Szombathelyen
Barátainak csak KK volt, azaz Kraszna-Krausz Andor, aki 1904. január 12-én született Szombathelyen, a Király utca 5 szám alatt. Bár Szombathelyen emléktábla is őrzi a híresség nevét, mégis a világhírű fotóesztétát Londonban jobban ismerik, mint idehaza. A premontrei gimnáziumban érettségizett, a zsidóüldözés elől 1937-ben Angliába emigrált, ott alapította meg a Focal Presst. Generációknak tanította a mesterséget, fotós szakkönyvei 50 millió példányban keltek el. A nyolcvanas évek közepén egyszer hazatért Szombathelyre, egy osztálytalálkozó erejéig. Ekkor, 1985-ben hozta létre a Kraszna-Krausz Alapítványt, amely azóta is évente jutalmazza a kiemelkedő fotográfiai szakírókat.
Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít” – állítólag ez a felirat állt a Paramount atyja, Adolph Zukor ajtaján is
A szállóige egy közismert tényt erősített meg, hogy az amerikai filmipar aranykorában, fellegvárában, Hollywoodban tényleg számtalan magyar forgolódott, a filmkészítés majd minden szegmensében ott ügyködtek a magyar emigránsok - mesélte tegnap a városházán tartott beszélgetésen Bokor Balázs, aki bemutatta "Az én Hollywoodom" című könyvét. Az induló nagy stúdiók közül kettőt ugyanis magyarok alapítottak: a ricsei születésű Zukor Adolf a Paramountot, a tolcsvai származású Fuchs Vilmos pedig a Fox Film Corporationt.
Hollywood tényleg tele van magyarokkal
A szombathelyi születésű Kraszna-Krausz Andor mellett jó pár név elhangzott még, akik tényleg Hollywoodban lettek "halhatatlanok", és Magyarországon születtek. Például Gábor Zsazsa, akinek húga Éva is a filmiparban tevékenykedett, a híres Dracula-színész Lugosi Béla, vagy éppen a csákánydoroszlói születésű Joe Eszterhas forgatókönyvíró. A 2010-ben elhunyt Tony Curtis, aki anno még országimázs filmben is népszerűsítette hazánkat. Vagy ott van Drew Barrymore, aki viszont gyakorta emlegeti magyar gyökereit - teszi mindezt annak ellenére, hogy anyjával, Makó Ildikóval nem a legjobb a kapcsolata. De sorolhatnánk még: Adrien Brody, Rachel Weisz, Paul Newman és Peter Falk, Goldie Hawn , River és Joaquin Phoenix, Freddie Prinze...
Ki is volt Kraszna-Krausz Andor?
A barátai által csak KK néven szólított művész Krausz Andor néven született Szombathelyen. A Kraszna utótagot húszas évei elején adta nevéhez, hogy táplálja a saját maga által terjesztett legendát, mely szerint arisztokrata származású, zsidóságát élete végéig tagadta. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, s már ekkor szenvedélyes amatőr fotós volt. Szülei nyomására a budapesti jogi egyetemre iratkozott be (ő azt terjesztette, hogy a fővárosba inasa kíséretében érkezett), de hamarosan Münchenbe költözött fotózást és filmezést tanulni, s filmkritikákat írt egy avantgárd folyóiratnak.
1926-ban kérték fel a Filmtechnik című újság szerkesztésére, amely "KK" irányítása alatt a szakterület legtekintélyesebb fórumává fejlődött. Kraszna-Krausz eszméje a "fotóliteratúra" lett, a sztárrendszer és a csillagászati költségvetéssel készülő kommersz filmek ellenfele volt, a társadalmi mondanivalót hordozó, kulturálisan jelentős filmeket pártolta, és mindig kiemelte a filmeket előállító technikai stáb szerepét.
A zsidóüldözések elől 1937-ben Angliába költözött, itt kezdődött második karrierje, immár a fotóművészet terén. 1938-ban alapította meg a Focal Press kiadót, amelynek emblémája egy vörös körben egy kis f betű, utalásként a fényképezőgépek rekeszértékének jelölésére. A vállalkozás azonnali sikernek bizonyult, mert kiadványaiban egyszerű és érthető módon, az áttekinthető szöveget fényképekkel és ábrákkal illusztrálva ismertette meg a fényképezés alapjait a tömegekkel egy olyan időszakban, amikor a fotózás a legtöbb ember számára technikai rejtélynek számított. Már egyik első kiadványuk, a Mindent a kameráról egymillió példányban kelt el, és 81 kiadást élt meg.
A Focal Press a negyvenes évektől nagyalakú albumokban adta közre XIX. századi fotóművészek alkotásait, a Királyi Fényképészeti Társaság archív anyagait Kraszna-Krausz kommentárjaival. Egy átfogó fényképészeti lexikont is megjelentettek, amelyet a széles nagyközönség és a szakemberek is haszonnal forgathattak. Publikáltak fényképészetről, televíziózásról, az audiovizuális művészetről, a vágásról, a hangfelvételekről és még számos kapcsolódó szakterületről. Kiadványaikat igényesség és pontosság jellemezte, minden tényt ellenőriztek - "KK" az egyes szakterületek legkiválóbb művelőit vette rá szakkönyvek írására. A Focal Press, amelyet alapítója a hatvanas években eladott a Pitmans Kiadónak, de 1978-ig vezetett, Kraszna-Krausz élete során ezernél több könyvet adott ki, amelyek összesen 50 millió példányban keltek el világszerte. Kraszna-Krausz Andor 1989. december 24-én halt meg.
Négy évvel halála előtt, 1985-ben hozta létre a Kraszna-Krausz Alapítványt, amely évente jutalmazza a kiemelkedő fotográfiai szakírókat. Fényképészettel és mozgóképpel foglalkozó, több ezer kötetes könyvgyűjteményét a bradfordi Brit Fényképészeti, Film és Televízió Múzeumnak adományozta, ahol tiszteletére 1997-ben állandó kiállítás nyílt. Szerény ember volt, aki kerülte a nyilvánosságot, talán ezért is nem foglalja el a köztudatban azt a helyet, amelyet teljesítményével megérdemelne. Ő maga azt vallotta: az egyes ember múltja csak mások múltjának folytatása és kiteljesedése, az ember csak szem egy láncban, soha nem teljesen új kezdet, és remélhetőleg, nem is a vég.
Forrás: http://www.mtva.hu
