Székely János, szombathelyi megyéspüspök a HVG-nek ma adott interjújában nem rejtette véka alá, mit gondol arról, hogy a minap Őcsényen nemkívánatossá lett pár menekültcsalád.
A Tolna megyei faluba ugyanis egy helyi panziótulajdonos menekültcsaládokat hívott meg pihenni, ám ez alaposan felkorbácsolta az indulatokat, és a lakók elutasították a kezdeményezést. Az őcsényi botrány odáig dagadt, hogy a települést 11 éve irányító Fülöp János polgármester is beadta a felmondását. A Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott:
Itt 11 évig béke és nyugalom uralkodott. Együtt tudott élni a magyar, a cigány, a sváb, a székely. Semmiféle gyűlölet vagy kirekesztés nem volt. Ezt sikerült most felrúgni.
Schilling Árpád: Ma hazánkban az idegeneket érseki áldással gyűlölik
Erdő Péter bíboros közben a hétvégén kitért a HírTV kérdése elől, amikor Őcsényt szóba hozták. Schilling Árpád színházi rendező erre durván beszólt a magyar katolikus egyház fejének 
Schilling Árpád: Ma hazánkban az idegeneket érseki áldással gyűlölik 2017. October 01. 15:21 . Beer Miklós váci püspök azt mondta a 444-nek, hogy
Az őcsényi eset szonda a társadalom állapotáról
, ő pedig „nagyon szomorú”.
Székely János viszont azt nyilatkozta a HVG-nek:
Én szívesen vendégül látom néhány napra a gyerekcsapatot, akár itt a püspökségen
Továbbá, hogyfontos a keresztény értékeken nyugvó kultúra védelme, ám épp így fontos a rászoruló, a családja biztonságát és túlélését mentő ember segítése.
Székely János még esztergomi segédpüspökként Fótról hívta meg a városba az ott élő, kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket – írja a hvg.hu újságírója.
A nyilatkozattal kapcsolatban mi is megkerestük Székely Jánost, hogy megkérdezzük: miért is fogadná szívesen a menekülteket Szombathelyen? Valamint, hogy lát-e veszélyt abban, hogy kisgyerekes menekült családok érkezzenek pihenni Szombathelyre?
A Püspök úr ma estig ígérte a válaszokat, ha megkapjuk, azonnal közöljük.
Addig is figyelmükbe ajánljuk a Püspök Úrral két hónappal ezelőtt készült interjúnkat: Székely János, az új püspök: A mai világban a hitet csak radikálisan lehet megélni 
Székely János, az új püspök: A mai világban a hitet csak radikálisan lehet megélni 2017. July 18. 12:39 . Ebben a beszélgetésben is szó esett a menekültek megítéléséről Magyarországon. Íme, keretes anyagunkban ezt is elolvashatják:
- Ismeri a körmendi plébánost, aki a migránsellenes világi kampány közepén is befogadta a plébániára a menekülteket? Önnek erről az egészről mi a véleménye?
- Igen, ismerem és nagyra becsülöm Németh Zoltán plébános atya és a mellette levő káplánok munkáját. Esztergomban és Budapesten nálunk is laktak menekültek, mert úgy gondoltuk, kötelességünk, hogy segítsünk a valóban rászorulóknak.
A bevándorlással kapcsolatban két nagyon fontos szempontot kell együtt látni és összhangba hozni: egyrészt a bevándorlónak is van kötelessége, és a befogadó közösségnek is vannak jogai. A bevándorló köteles a határon megállni és bemutatkozni, engedni, hogy azonosítsák, a befogadó közösségnek pedig van joga mérlegelni, hány bevándorlót és milyen körülmények között tud befogadni. A katolikus egyház soha nem tartotta helyesnek, és nem támogatott egy honfoglalásszerű, zöldhatáron való átvonulást, hanem mindig is egy rendezett és szabályozott bevándorlást tartott helyesnek. A keresztény tanítás szerint a teremtő Isten akarata az, hogy az ember történelmileg bontakoztassa ki önmagát, nyelvekben, kultúrákban, különböző népekben és hagyományokban. A kereszténység nem olyasfajta globalizációnak a híve, ami összekeveri az emberiséget, hanem azt gondoljuk, hogy a sokféle nyelv és kultúra érték, mint egy réten nyíló sokféle virág. Nem lenne jó, ha csak egyfajta virágból állna az emberiség, ezért a nemzeti értékeket védeni kell.
A másik fontos szempont azonban az, hogy a Földet a Teremtő Isten minden embernek szánta.
Azért adta és adja az emberiségnek, hogy rajta minden ember emberhez méltó megélhetést találhasson. Ha a Földön valahol az életlehetőségek eltűnnek, akkor az egész emberiségnek – beleértve a magyar népet is – kötelessége segítséget nyújtani. Aki valóban rászoruló, aki háború elől, vagy elképesztő szegénység miatt menekül ide, és egy biztonságosabb, jobb élet lehetőségét keresi, és tiszteletben tartja a mi keresztény gyökerű kultúránk értékeit, azok felé kötelességünk – lehetőségeinkhez mérten – segítő kezet nyújtani, kötelességünk velük méltányosan, emberségesen bánni.
A bevándorlási hullámnak sok oka van, kezdve a háborúkon, a természet pusztulásán át, az óriási méretű vagyoni egyenlőtlenségekig. A megoldást hosszú távon az okok kezelésében látnám, a legtöbbet azzal segíthetnénk, ha mindent megtennénk azért, hogy a bajba jutottak saját hazájukban és kultúrájukban élhessenek tovább, hogy a menekültek visszatérhessenek oda. A magyar katolikus egyház is ebben segédkezik, például Erbilben iskolát építünk, és tervezzük egy-két tönkretett iraki falu újjáépítését.
- Amikor tömegével vonultak át Magyarországon a menekültek, az emberek először hihetetlen szolidárisak voltak, sokan élelmiszereket, ruhát gyűjtöttek a rászorultaknak. A kampánnyal aztán sikerült mindezt átfordítani…
- Nehéz ehhez hozzászólni. Hadd mondjam azt, úgy látom, Nyugat-Európában mindenki nagyon pozitívan beszél a migránsokról, ez a kötelező beszédmód. Négyszemközti beszélgetésben viszont majd’ mindenki másképp gondolkodik, ott előjönnek a problémák. Az utóbbi időben elterjedt hazai stílus a másik véglet, nyersen szókimondó, csak a problémákra koncentráló. Egyik végletet sem tartom jónak.
Nekem az is a tapasztalatom, hogy az emberek belül sokkal jobbak, mint amilyennek gondolnánk őket, vagy a média mutatja.
Ha bemegyek egy üzletbe, és kérek segítséget, akkor legtöbbször nagy kedvességgel találkozom. Nemrégiben volt egy jó ismerősöm, aki váratlanul nagy prémiumot kapott a munkahelyéről, hirtelen gondolt egyet, és egy részét, nem is kis összeget, a szegényeknek ajánlotta fel. Ez is a valóság része. Népünknek, igen sokaknak jó lelke van, de az is igaz, az igazi érték csöndesebb, nem is találja mindig a megfelelő utakat, hogy nyilvánosan megszólaljon.
