Egy kiállításmegnyitó általában olyan, hogy állnak körben az emberek, többségükben a kiállító művész rokonsága, barátai, pályatársai, akik közül néhányan kellően irigykednek is. Aztán van egy-két beszéd, mindenki örül, majd a vendégek megnézik a kiállítást, és kész.
A szerda késő délutáni, képtári megnyitó nem ilyen volt. Egyrészt, az emeleti, nagy kiállítótér minden részletére jutott alkotás, a többi téten a több mint száz érdeklődő osztozott. És a végén meglepetés is volt.
Szyksznian Wanda életmű-kiállítása ugyanis egyszerre volt majdnem lemezbemutató, nosztalgia egy letűnt kor iránt, kis kiállás az értékek mellett, némi borongás, de életöröm és humor is. A művésznő ugyanis a nagy beatgeneráció tagja, a hatvanas évek végén kezdte a főiskolát, és persze, őt is elragadta az akkori beatkultúra, ami más, szabadabb, színesebb volt, mint amit addig megszoktak.
Ez látszik művein is, de műelemzésbe hozzáértés híján inkább nem mennék bele, csupán annyiban, amit Feledy Balázs művészeti író, a kiállítás megnyitója is említett. Az autentikus és az alkalmazott művészet közti különbség és átjáró miatt, hiszen míg az autentikus művészet önmagáért, az esztétikáért, a hordozott üzenetért, az önmegvalósításért van, addig az alkalmazott művészeti alkotás megrendelésre készül. kifejezett célja van, de alkalmas arra is, hogy alkotója üzenetét hordozza, legyen rejtett üzenete, és még esztétikai élményt is nyújthat.
Szyksznian Wanda (a furcsa név onnan, hogy édesapja lengyel volt) alkotásaiban ez mind megjelenik, és, ha sokan nem is tudják, biztosan találkoztunk is velük. Készített plakátot, filmnek, cégnek, eseménynek, tervezett lemez- és könyvborítót, de legismertebbek a hazai beat- és rockműfaj lemezborítói.
Ezért is volt jelen a megnyitón Szörényi Levente, hiszen Szyksznian Wanda az Illés, majd a Fonográf együttessel dolgozott sokáig. Szörényi még bulvárhírrel is szolgált, a művésznő és Bródy János sokáig egy párt alkottak, és innen jött az ismeretség a zenekarral.
Szyksznian Wanda egy meglepetéssel is készült, elmondta, tavaly ősszel megkereste egy lemezkiadó, és egy Illés-lemez borítóját rendelte meg. Ezen nagyon meglepődött, megtudta, hogy a legendás zenekar régi, de eddig lemezen meg nem jelent dalait tartalmazza majd a lemez.
Ami még nincs kész májusra ígérte a kiadó, de a lemezborító kész van, elhozta, és jelképesen át is adta Szörényinek. Jelképesen, mert gyorsan vissza is kérte, a lemezborító is a kiállítás része.
Ha olvasónk megnézi a képgalériánkat, biztosan talál benne ismerős plakátot, lemezborítót, és most már tudni fogja, ki tervezte azokat.
A kiállítás május 29-ig tekinthető meg a szombathelyi Képtárban.
