Bocs, lefotóznál minket? - riaszt fel gondolataimból egy mosolygós lány a balatonfüredi mólónál, a Halász és a Révész szobránál. Éppen az járt az agyamban, hogy középiskolás koromban itt, a móló és a Tagore sétány által határolt kis öbölben tanultunk korcsolyázni.
A kezembe nyomott telefonnal el is készült néhány fotó a lányról és párjáról, ahogyan boldogan mosolyognak a kamerába. Tetszettek is nekik a képek, így elköszöntünk.
Annak idején reflektorokkal világították meg az öblöt, szólt a zene, a sétányon pedig sátrakból árusították a forró teát és a forralt bort. Régen volt, tél is volt, most viszont ősz van, süt a nap, és kellemes az idő.
A Tagore sétány valószínűleg Füred leghíresebb köztere. A mólótól indul a Balaton partja mentén keleti irányba, nyílegyenesen fut az Eszterházy strandig és az Aranyhíd sétányig. Egyik oldalán a Balaton, majd arrébb egy vendéglátós sor, a másikon pedig a park. Közel egy kilométer hosszú, érdemes végigsétálni rajta.
Most már a strandokon sem kell fizetni, a kapuk nyitva vannak, sokan ki is használják a lehetőséget egy kis sétára. Annak idején ennél kicsit keletebbre, a mai Kisfaludy strand helyén egy nagy szabadstrand volt, nyáron oda jártunk, jó kis elbújós helyek voltak a fűzfák leomló levelei között. Mára már az a rész is beépült, mondjuk így is látványos.
Itt gyógyították meg a Nobel-díjas indiai költőt
De vissza a sétányra, ami egy Nobel-díjas indiai költőről, íróról, zeneszerzőről, festőről, polihisztorról, Rabindranáth Tagore-ról kapta a nevét. Tagore életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét, a földrésznyi ország egyik leghíresebb művésze.
Tagore 1926-ban, 65 éves korában érkezett kezelésre a füredi szanatóriumba, gyógyulásának örömére fát ültetett a parkban. 1956-ban egy indiai küldöttség a fa előtt felavatta Tagore bronzszobrát, 1957-ben a sétányt Tagore sétánynak nevezték el.
A sétányon sokan vannak, jó idő van, az októberi hosszú hétvége harmadik napja. Sokan vagyunk a sétányon, feltűnik, hogy nagyon sok a biciklis, nekik külön széles sávjuk van. A vendéglátóhelyek többsége is nyitva van, igaz, a teraszok nagyobb része téliesítve, fóliával lefüggönyözve működik.
A platánokat egy tornádónak köszönhetjük
A híres platánsor szinte világít messziről. Kevesen tudják, hogy a platánokat 1973-ban ültették ide. Korábban nyárfák álltak a sétányon, de 1972-ben egy tornádóvá alakult pusztító vihar a nyárfák többségét kidöntötte, 1973-ban a megmaradt nyárfákat is kivágták. 1973-ban Mohácsról szállították ide a platánokat, amelyek azóta nagyra nőttek.
Enyhe a szél, azért fodrosodik a víz, vadkacsák lepik el a part melletti részeket, számítanak a sétálókra. Szép számmal látok távol-keletieket is, de hallani angol, német és szláv mondatokat is.
A móló közelében még nagyobb a tömeg, a Vitorlás étteremmel szemközti nagy tér egyik felén valamikor kőből épült pavilonok álltak, lángosossal, pecsenyesütővel, talponállóval. Most szabad tér van a helyükön, de mindenfelé állnak büfék, sütődék, éttermek.
Ötvös Csöpi, a balatoni legenda
A móló mellett a Révész és a Halász szobra, itt kellett lefotóznom a fiatal párt, valamikor sokat bandáztunk itt. A szobrokat 1941-ben állították fel, Pásztor János alkotásai, aki a Balaton két régi foglalkozásának emlékét akarta megörökíteni. A legenda szerint aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ide.
Én már évtizedekkel ezelőtt túlestem a csizmasimogatáson, rendszeresen vissza is tértem ide. Most éppen azt tervezem, hogy télen is eljövök, hátha lesz a parton tea és forralt bor.
De előtte azért elsétálok a Vitorlás felé, ahol a kikötő előtt egy nem is olyan régi szobor áll. A szobor Bujtor Istvánt, pontosabban az általa megformált Ötvös Csöpit ábrázolja. Ötvös Csöpi egy Balatont imádó nyomozó volt, több magyar krimi-vígjáték főhőse, némi Piedone beütéssel. A filmeket Füreden, Almádiban és környékükön forgatták.
A szobor Farkas Ádám szobrászművész alkotása, 2013-ban állították, és azóta Balatonfüred egyik ikonikus jelképe lett. Ezzel a képpel búcsúzunk most egy időre Füredtől és a Tagore sétánytól.