Köszönhetően a kormány masszív propagandagépezetének, tömegek gondolják úgy, hogy oké, az ő munkahelyükön (intézetek, hivatalok, állami, sőt magáncégek stb.) nagyon gázos állapotok vannak, de legalább máshol rendben van minden.
Valójában máshol sincs rendben. Szinte sehol semmi nincs rendben.
A legnagyobb gáz – legalábbis az ország jövőjét tekintve – az oktatásban és az egészségügyben van. Erről nem olyan nehéz meggyőződni, elég csak egy kicsit ismerni a belső állapotokat.
Annak az elemzése, hogy a politika – beleértve a kormányt és az ellenzéket - miért nem mozdul rá erre jobban, túl messzire vezetne, most koncentráljunk a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) fórumára, ami kedden délután zajlott Szombathelyen a Vállalkozói központban.
Az esemény – a jelen levő Vas megyei pedagógusokon kívül - főszereplője Szabó Zsuzsanna PSZ-elnök volt, aki átfogó képet adott a közoktatás helyzetéről, pontosabban arról, hogy ő hogyan látja azt. A jelenlevők pedig láthatóan egyetértettek vele.

A mintegy kétórás rendezvényen elhangzottak minden részletére nem tudunk kitérni, de néhány csomópontot kiemelünk, amelyből kiderül, hogy azok köszönőviszonyban sincsenek a valóságtól egyre távolabbra tántorgó kormányzati propagandával.
Az oktatás mint mostohagyerek
Ha most megkérdezzük a kedves olvasót, hogy nevezze meg, hogy a kormányban ki felelős az oktatásért, egyáltalán, milyen szinten foglalkozik vele az Orbán-kabinet, jó eséllyel ön sem tudja a választ.
És itt gyakorlatilag be lehetne fejezni a cikket, mert a lényeget el is mondtuk.
De mi mégis folytatjuk.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) van egy Maruzsa Zoltán nevű államtitkár, aki a köznevelésért felelős. Rajta kívül van még Novák Katalin is, aki a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Ők ketten néha nyilatkoznak is a médiának, szigorúan a sikerekről.
Szabó Zsuzsanna azt mondja, a szakszervezet általában lepattan kormányról, ígéreteket kapnak ugyan néha, de aztán általában nem történik semmi, és újabban tárgyalópartnert sem nagyon találnak.
A koronavírus járvány
Már alig emlékszünk arra a március közepi péntekre, amikor reggel Orbán Viktor reggel kijelentette, hogy nem zárják be az iskolákat, majd este azt, hogy hétfőtől digitális tanrend jön.
Így a tanároknak egy hétvégéjük volt az átállásra. Ami utána jött, arról a legtöbb szülőnek vannak tapasztalatai (mi is írtunk erről itt A matek tűnik a legzűrösebbnek - Szombathelyi szülők és diákok a digitális oktatás valóságáról 2020. April 02. 15:05 és itt „Vannak osztályok, ahol matematikából nem volt egyetlen óra sem” 2021. April 03. 19:14 ), azt viszont kevesen tudják, hogy a PSZ azt javasolta a kormánynak, hogy legyen hibrid oktatás, azaz olyan, hogy egyik héten az osztály egyik fele megy iskolába, aztán a másik. (Ilyen volt Ausztriában is.)
Ebből nem lett semmi, de néhány dolgot azért sikerült elérni: ágazati szakmai pótlék, elindult a lázmérés, nem voltak elbocsátások, nagyon késve, de végül mégiscsak előrevették a pedagógusok oltását.
Elhangzott néhány megmagyarázhatatlan, az átgondolatlan szabályozásból adódó iskolai koronavírus-történet, de ezeken láthatóan már túl vannak a tanárok, azon viszont nem, hogy annak idején Kásler Miklós megígérte, hogy a koronavírus-fertőzött pedagógusok – és családtagjaik, kontaktjaik - 100 százalék táppénzt kapnak, de ez igencsak nyögvenyelősre sikeredett.
„Van-e közületek olyan, aki olyan intézményben dolgozik, ahol elkezdődött ennek kifizetése” – kérdezi a jelenlevő tanárokat Szabó Zsuzsanna, hogy aztán senki ne tegye fel a kezét.Egyelőre azt sem lehet tudni, hány pedagógus betegedett meg, hányan voltak táppénzen, kórházban, hányan haltak meg. A kormány nem adja ki ezeket az adatokat.
Erre nincs pénz, amikor mindenre van
A fórumon számtalanszor előjön a pénz kérdése, különböző témákhoz kapcsolódva.
Teljesen érthetetlen és sokkoló, hogy amikor az állam hülyeségekre szórja számolatlanul a pénzt (vadászati világkiállás, stadionok, agymosó propaganda), addig a közoktatásra, azaz az ország jövőjére már nem jut forrás.
Ezzel kapcsolatban több konkrét szám is elhangzik.
2003-ban Magyarország még a GDP 5,7 százalékát költötte oktatásra, addig 2019-ben már csak 3,9 százalékot.
Egy diplomás pályakezdő bruttó bére ma átlagosan 334 ezer forint, aminek a nettója kb. 230 ezer. Az oktatásban viszont az utóbbi jelenti a bruttót a pályakezdőknél, ami nettóban kemény 150 forintot jelent.
Ennyiből nyilván nagyon nehéz megélni, még jobb minőség parizer sem jön ki belőle, nemhogy ez értelmisége léthez elvileg hozzátartozó könnyvásárlás, színházlátogatás és egyéb luxus.
Elhangzik egy szomorú történet is egy lányról, aki a legszorgalmasabb és legokosabb volt egy családban, és akinek a szüleit meggyőzték arról, hogy tanuljon tovább, szerezzen diplomát, mert akkor kiugorhat. És most, hogy elkezdett dolgozni, a lány a végtelenségig el van keseredve, miközben testvérei, akik nem tanultak tovább, remekül elboldogulnak.
Míg a diplomás átlagkereset ma Magyarországon 750 ezer forint, addig a pedagógus derékhadnál ez a szám 323 ezer forint – tudjuk meg.
„A kormány a kollégák hivatás- és felelősségtudatára tudatára épít, és kihasználja, hogy ilyenek vagytok”
– ejt el egy fontos, mondatot az elnök, ami valószínűleg ugyanúgy érvényes az egészségügyre is. És ami valahol roppant szomorú.
Kevesen tudják egyébként, hogy a korábban nagy hangosan bejelentett pedagógus életpálya modellt menet közben módosították, már nem a minimálbérhez viszonyítják a bért, hanem egy úgynevezett vetítési alaphoz, aminek eredményként egy átlag pedagógus kb. 5,5 millió forinttal vitt haza kevesebbet az utóbbi években, mint ahogy azt annak idején megígérték.
Megalázó helyzetek
A nagyon nyomott fizetések mellett a pályán dolgozók gyakran érzik megalázottnak magukat. Erre több példát is hallunk.
Pedagógushiány
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy jelenleg 11-12 ezer pedagógus hiányzik a magyar közoktatási rendszerből, és ez csak rosszabb lesz, hiszen feltételezhető, hogy a jövőben többen is elhagyják a pályát.
Innen elég könnyű eljutni addig a következtetésig, hogy a mai gyerekek közül soknak sérül az az alaptörvényben rögzített joga a minőségi oktatáshoz.
A magyar közoktatás állapota nemcsak gyerekek jövőjét teszi tönkre, hanem azokét a családokét is, akiknek valamiért nem jut rendes oktatás, így a gyermekük lemarad a tudásról és a továbbtanulás lehetőségétől. És azt is jelenti, hogy az ország elesik a minőségi munkavállalóktól - mondja Szabó Zsusza.
Mi fog történni?
Valószínűleg semmi, és ez már mi mondjuk. A kormány, történetesen Gulyás Gergely, éppen a fórum után jelentette be Gulyás: a pedagógusok béremelése már a következő kormány feladata 2021. September 29. 12:30 , hogy a pedagógus béremelésre szükség van, de most nincs rá pénz, az majd a következő kormány feladata lesz, és bizony nem úgy tűnik, mintha az apátiába esett pedagógusok szétfeszítenék a rendszert.

A tanárok kálváriája egyébként az egész ország kálváriája, és sajnálom, ha ezt meg kellene magyaráznom.