Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

„Vannak osztályok, ahol matematikából nem volt egyetlen óra sem”

Vas megyei példákon mutatjuk be a digitális tanrenddel birkózó iskolák közötti különbségeket. De sok múlik a tanáron is.

A közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint Magyarországon április 19-én ismét megnyitnak az általános és középiskolák.

Hogy ez mennyire racionális döntés, és járványügyi szempontból mit jelent, azt most ne firtassuk, az viszont biztos, hogy sok szülő fellélegzik.

Egyrészt, mert nem könnyű megoldani a kisebb gyermekek felügyeletét, másrészt nem kevés olyan iskola van, ahol – finoman szólva – nem sikerült maradéktalanul megoldani a távoktatást.

„Gyakorlatig egy éve nem tanulunk semmit ” - vallotta be a cikk szerzőjének nemrég egy szombathelyi középiskolás, aki alapjáraton egy jó nevű intézmény szorgalmas tanulója.

Az általános iskolások most „csak” negyedik hete tanulnak otthonról, de esetükben még nehezebb megszervezni az oktatást és valamiképpen motiválni őket.

Egy általános iskolás a házi feladatát csinálja budapesti otthonában
MTI/Bruzák Noémi

Közben az is látszik, hogy az iskolák között szakadéknyi különbségek nyíltak.

Ahogy egyik olvasónk fogalmaz:

„Ismerősökkel, munkatársakkal beszélgetve nagyon szembetűnő a különbség iskolák és osztályok között a digitális oktatás rendjében és minőségében. Kíváncsi lennék, hogy létezik-e kimutatás arról, hogy mennyi online óra kerül megtartásra iskolánkként, osztályonként.”

Hogy van-e, vagy lesz-e ilyen kimutatás, és egyáltalán, az illetékesek készülnek-e bármilyen elemzésre és tanulságok levonására, azt nem tudjuk, viszont tudunk szolgálni hiteles szülői értékelésekkel.

Szombathelyi általános iskola, alsó tagozat

„PDF-ben kapunk feladatokat, sokszor csak minimális kísérő szöveggel, legtöbb gyerek ezekből önállóan nem tud dolgozni; néha még szülőként is nehéz megérteni, mit is kell pontosan csinálni. A feladatok megoldásait csak néha kell visszaküldeni, így nekünk, szülőknek kell ellenőriznünk a gyereket napi szinten” - mondja egy apuka, aki érezhetően nincs megelégedve az iskola teljesítményével.

Hozzáteszi: Több tantárgy esetében a megoldásokat is tartalmazza a megküldött anyag, így az épp nem felügyelt gyerek (márpedig folyamatosan egy szülő sem tud a gyerek mellett ülni, hisz ha otthon is van, dolgozik, főz, másik gyerekekre is figyel...stb.) kimásolhatja a megoldást. Így persze az egész konstrukció értelmét veszti.

„Nemcsak a szülők, de a gyerekek is hiányolják a tanári motivációt, az egységes magyarázatot. A szülő nem pedagógus, ha próbál is magyarázni, az nem szakszerű, esetleg meg is zavarja a gyereket, ha órán másképp hallja. Akire pedig nem figyel a szülő, egészen lemaradhat” – panaszkodik az apuka.

Online órát nem tartanak 1-4 osztályig és a felvett anyagot nem küld a tanár a tananyagról. Erről az igazgató tájékoztatta a szülőket, és a feltehetően ezt az utasítást kapták a tanárok is.

Ugyanaz az iskola, felső tagozat

Az igazgatói tájékoztatás szerint a főtantárgyak eseteben online órát tartanak. Ehhez képest vannak osztályok, ahol matematikából nem volt egyetlen óra sem, sem a tavalyi három hónapos, sem az év közbeni egy-egy hetes, sem a jelenlegi online időszakban. Egyéb természettudományos tantárgyak eseten is alig van megtartott óra, nyelvekből is alig-alig tartanak, sokszor csak heti egy-két 20-30 perces óra van a nyelvi tagozatos osztályban is.

„Az okokat a szülők nem ismerik, hallomás alapján a tanároknak vannak technikai problémái, ami döbbenet, hisz egy év volt felkészülni, fejlődni e téren. Olyanról is hallottunk, hogy van tanár, aki feleslegesnek gondolja órát tartani, elegendőnek véli a küldött írásos anyagot, feladatot, esetleg számonkérést. Átlagban napi két óra kerül megtartásra jelenleg, ami véleményem szerint nagyon kevés”

- mondja egy szülő, aki pozitív példaként egy szombathelyi lakótelepi iskolát említ, ahol a digitális átállás után azonnal újraírták az órarendet. Ott a készségfejlesztő tárgyakat a tananyag kiküldésével oldják meg, de minden más esetben online órák vannak,

Egy szombathelyi 8 osztályos gimnázium

„Fiam 9. évfolyamot tapossa. Az oktatás jól és alaposan megszervezett. Minden tanár megtartja az órákat a Classroom segítségével. A számonkérések dolgozatírás keretében vagy pedig beadandók formájában történnek. A tanulók, mint az iskolában, gép előtt ülnek és figyelni kell az elhangzott tananyagra. Órarend szerint történik az oktatás és a tanárok eszerint is tartják a tanórákat” - meséli egy érezhetően elégedett szülő, aki példásnak és akkurátusnak tartja a szervezést.

Ebben az iskolában még a testnevelés órákat is megoldották. Több lehetőség közül lehet választanai, amit dokumentálni kell, majd az eredményeket feltölteni a Classromba.

Egy Vas megyei kisváros általános iskolája

„Kislányom 5. osztályos. Az iskola és a pedagógusok rövid idő alatt hatékonyan alkalmazkodtak a digitális oktatás okozta kihíváshoz. Az átállás után a fő tantárgyakban szinte kivétel nélkül órarend szerint megtartják az órákat” - meséli az édesanya.

Technikai nehézségek vannak ugyan (fizikai távollét, akadozik a Kréta stb.), de a tanárok a tananyagot türelmesen, lelkesen, a tanulók tempójához igazodva adják át. Nem a számonkérésen van a hangsúly, de „fair” elvárásokkal egyes tárgyak esetében erre is sor kerül, akár online dolgozat, akár beküldendő projectfeladat formájában.

A készségtárgyak esetében kevésbé jellemző a rendszeres online óra, itt leginkább előre kiadott sablon feladatok érkeznek, de a szülő ezt is jó megoldásnak találja.

Szombathelyi általános iskola

Egy anyuka beszámolója arra bizonyíték, hogy egy jó tanító néni még a legnehezebb helyzeteket is képes megoldani.

„A fiam egy szombathelyi iskolába jár, ahol szerintem kimagaslóan kezelik a digitális oktatást. Tavaly elsős volt a fiam, nehéz időszak volt a tavaszi otthonlét mindkettőnknek. A tanító nénink helyt állt: a gyerekek számára olvasható, szótagolt formában küldte a tananyagokat, videón tanította az írást, saját, nagyon jó digitális anyagokat fejlesztett. De mégiscsak egy kis elsősről volt szó, aki segítséget igényelt, nekem meg dolgoznom kellett, szerencsére otthonról. A tanító nénink idén is alkalmazkodott a helyzethez: már ősztől kezdve online közvetítette az órákat, ha volt beteg, vagy karanténban lévő az osztályban. Ugyanezt a gyakorlatot ’intézményesítette’ a bezárástól, le a kalappal előtte! Csütörtökön bejelentették, hogy hétfőtől nem lesz iskola: péntek reggelre készen voltak a nyomtatott, fénymásolt feladatlapok az egész osztálynak! Hétfőtől pedig órarend szerinti online órák indultak, szünetekkel. Először megijedtünk, hogy fog ez menni, de sokkal könnyebb így a tanulás, és szerintem hatékonyabb is.”

Egy Szombathelyi környéki kisváros általános iskolája

„Másodikos a gyermekem, és azon ritka gyerekek közé tartozik, aki szeret iskolába járni, a tanító néniért meg egyenesen rajong. A digitális oktatást viszont utálja. Ebben benne van az is, hogy nehezen köti össze az itthonlétet a kötelességgel, és azzal, hogy a szüleinek is dolga van, nem tudnak vele foglalkozni. Testvére nincs, a társak is hiányoznak neki” - villantja fel a digitális oktatás egy másik aspektusát egy anyuka.

A múlt évben még az volt a rendszer, hogy az átküldött feladatokat együtt oldották meg, és utána szabad volt az akkor még elsős gyermek. Ez a forma sem volt annyira hatékony, mint az iskolai oktatás, de a tanító néni elégedett volt idén az osztály haladásával.

„Az idei három hét káosszal indult. Az elején a szülőkre volt bízva a lecke, aztán elkezdődött az online órák szerinti oktatás is. Ez furcsa volt a gyermekemnek, nagyon elfáradt, és zavarban volt a kamera miatt. Másrészt látom, hogy a tanárnak is túl sok szempontot kell figyelembe vennie: van olyan gyerek, aki a nagyszülőknél, van, aki a szüleivel a munkahelyen, és olyan is, aki egyedül van otthon... így eltérő eszközök, helyszín, időpontok állnak rendelkezésre. Van, hogy naponta más-más időpontban kezdődnek az órák, vagy hogy más felületekre sikerül feltölteni a tanulni valót. Az elején előfordult, hogy a tanítónő internetkapcsolata nem működött, így az általában használt felület helyett Messenger-videóhívással folytatódott az óra. Közben én itthonról dolgozom, és nekem is online megbeszéléseim vannak” - részletezi a problémákat az édesanya, aki szerencsésnek érzi magát, hogy a munkahelye megengedi, hogy otthon lehessen és rugalmasan áthidalják ezt a nehéz időszakot.

Ő egyébként látja a pozitívumokat is: „Egész nap itthon vagyunk, napközben is látom a gyerekemet, neki pedig olyan dolgokra is jut ideje, amire normál iskolaidőben nem, például játszik, a hobbijával foglalkozik, nyelvet tanul.”

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

A matek tűnik a legzűrösebbnek - Szombathelyi szülők és diákok a digitális oktatás valóságáról

Van, aki szerint ez így komolytalan, mások szerint az iskolák megugrották a lécet. Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Covid 19

Tovább az oldalra