A portfolio.hu portál a frissen napvilágra került adatokból von le következtetéseket. Mint írják, tegnap este kiderült, hogy Magyarországon 93 fő hunyt el idősotthonokban a koronavírus miatt, ami az összes halálos áldozat 23%-a. Ez azt mutatja, hogy hazánkban valóban terjed a járvány az idősotthonokban, azonban azt is jelzi, hogy az európai átlagnál sokkal alacsonyabb az idősotthonokban regisztrált halálos áldozatok aránya, hiszen a WHO adatai azt mutatják, hogy a kontinensen az áldozatok közel fele ilyen intézményekben veszíti életét. Vagyis – állapítják meg - Magyarországon összességében alacsonyabb a koronavírussal összefüggő halálos áldozatok aránya az idősotthonokban, mint az európai átlag.
Mindez azért is különösen érdekes, mert Magyarországon a nyers halálozási ráta közel 13%-os, ami olyan magas, mint a túlterhelt egészségügyi rendszerrel rendelkező nyugat-európai országoké, ahol nem jut mindenkinek megfelelő orvosi ellátás. Magyarországon azonban erről egyáltalán nincs szó, az egészségügyi rendszer egyáltalán nem túlterhelt. A magas magyar halálozási rátára egy racionális magyarázat lehetett volna, hogy Magyarországon kifejezetten erősen terjed a koronavírus az idősotthonokban. Ezt a teóriát azonban cáfolja a szombat esti adat, amely azt támasztja alá, hogy a magas halálozási rátát nem az idősotthonokkal összefüggésben kell keresni.
Mindez megerősítette azt a korábbi feltételezésüket, hogy a halálozások száma alapján sokkal kiterjedtebb a járvány Magyarországon, mint amit az esetszámok mutatnak, ebből következően a járvány hazai felderítése kifejezetten alacsony. Valamint azért kifejezetten rossz hír, mert a gyenge felderítés azt is sugallja, hogy a súlyosabb esetek egy része nem a betegségének első (korai) szakaszában került diagnosztizálásra, amely javíthatta volna az izolálási és a gyógyulási esélyeket. Ezzel együtt is az az erős sejtésünk, hogy a magyar fertőzésszám a népesség arányában extrém alacsony lehet, tehát a kevés fertőzöttből találunk meg nagyon keveset.
