Tizenhét repülőgép-pilótát kért meg a Readers Digest arra, hogy adjanak egyenes és lényegretörő válaszokat bizonyos kérdésekre, amik talán minden, hosszú távra igyekvő utasban felmerültek már, de nem merték feltenni őket. Vagy nem volt kinek. Az alábbaikan közöljük a vasmadarak sofőrjeitől közvetlenül még soha nem hallott szavakot. Öveket becsatolni!
Amiket nem biztos, hogy akarunk tudni, de most mégis
Folyamatos nyomás alatt vagyunk, hogy kevesebb üzemanyagot vigyünk magunkkal, mint amennyivel egyébként biztonságban érezzük magunkat, mivel a légitársaságok ott húzzák meg a nadrágszíjat, ahol csak tudják. Pedig ha decire kiszámolt mennyiségű kerozin van tankolva a gépbe, akkor ha bekapsz egy vihart vagy egy késést, hirtelen azon kapod magad, hogy muszáj lesz leszállnod egy másik reptéren
- mondta a Readers Digestnek egy vezető repülési társaság kapitánya. Megfontolandó gondolatok így nyitányként.Az sem semmi, amit Jim Tilmon nyugalmazott pilóta mond:
Elmondjuk az utasoknak az utazás kezdetén, amit tudniuk kell. De nem mondunk nekik olyasmit, amitől agyon-vissza rémülnének. Például sosem hallana tőlem olyat, hogy hölgyeim és uraim, éppen meghibásodott a motor.
Szintén egy nagy mamutvállalat pilótája mondta még a magazinnak azt is, hogy borzasztóan kimerültek tudnak lenni, hiszen a munkaszabályzatuk még azt is lehetővé teszi, hogy akár 16 órán át szolgálatba legyen, szünet nélkül.Ennél még egy kamionsofőr is kevesebbet vezet egyhuzamban. És, eltérően egy kamionsofőrtől, aki beállhat egy parkolóba pihenni, mi nem pihenhetünk meg a következő felhő után.
Amiről azt akarják, hogy tudjunk róla
Lehet, hogy szép uniformist viselek, de ez nem jelenti azt, hogy én vagyok az optimális személy arra, hogy eligazítást kérjenek tőle egy reptéren. Annyi repülőtéren járunk, hogy ilyesmiről általában fogalmunk sincs
- teszi tisztába a dolgokat egy regionális fuvarozó egyik pilótája Észak-Karolinából.Egy másik azt a gyakori esetet említi, ami már a könyökén jön ki, de úgy gondolja, jó, ha megismerjük a valóságot. Amikor ugyanis az időjárásra hivatkozva késik egy járat, az utasok hamar zúgolódni kezdenek, hogy de hát beszéltek egy barátjukkal, és a célállomás Philadelphia felett valójában ragyogóan süt a nap.
Úgy beszélnek erről, mintha valami összeesküvés folyna a háttérben, hogy késsünk. Ami viszont elkerüli a figyelmüket, az az, hogy félúton Pittsburgh és Philly között mondjuk valóban összecsaptak a villámok.
Azt is megsúgta a Joe D'Eon néávre hallgató pilóta, hogy rutinjuk legjobb jelzője általában az, hogy hogyan teszik le a gépet a kifutón.
Szóval ha valami kedveset akarunk mondani a pilótának az utazás végén, mondjuk azt, hogy szép leszállás volt. Ezt nagyon tudjuk értékelni.
Amikor érdemes aggódni
Az egy dolog, hogy a kapitány bekapcsolja a biztonsági öv-lámpácskát. De amikor az utaskísérőket is arra kéri, hogy foglaljanak helyet, akkor figyeljünk oda, mert komoly légköri zavarok várhatók
- magyarázza egy repülőgép-balesetekre szakosodott jogász és korábbi kapitány, a los angelesi John Greaves. Egy másikuk pedig nem lacafacázott, kimondta: nincs olyan, hogy vízre szállás, maximum belecsapódás az óceánba.Amikor nem kell aggódni
Sok amerikai pilóta furcsállja, de legalábbis zavarba ejtőnek tartja, hogy mennyien félnek a turbulenciától, pedig fizikailag lehetetlen, hogy egy ilyen a repülőgép lezuhantát okozza.
Az egyetlen ok, ami miatt elkerüljük a turbulenciát, az az, hogy zavaró jelenség.
Az észak-karolinai pilóta is érdekes információhoz juttatta a lapot. Azaz:
Kétszer csapott az általam vezetett gépbe villám. A legtöbb pilóta ezt átélte már. Egy nagy bumm, egy nagy fény, és ennyi. A gépek tervezésébe ezt a faktort is természetszerűleg beépítették, szóval egy villámtól nem fogunk leesni a földre, az biztos.
Tanácsok, amiket érdemes megfogadnunk
Ha hátradönteni készülsz a széked, az isten szerelmére, előtte nézz hátra is. Az embereknek fogalma sincs, hány laptop törik össze minden évben a faragatlan utasok miatt, akik úgy vágják magukat pihenő pozícióba, hogy tökéletesen nem érdekli őket, mi folyik a hátuk mögött
- mondja John Nance. És még azt is: nincs olyan, hogy a legjobb ülőhely. Az egyik balesetben az elöl ülők járnak rosszul, a másikban meg azok, akik hátra kaptak jegyet.Na de hova érdemes ülni, mondjuk ha el akarjuk kerülni a rázkódást? Patrick Smith szerint a gép olyan, mint egy mérleghinta: ha a közepére, a szárny körülre ülünk, akkor fogunk a legkevesebbet észlelni a mozgásokból. A kaliforniai Jerry Johnson arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki ideges utas, és fél a légmozgásoktól, akkor foglaljon jegyet egy hajnali vagy reggeli járatra:
A talaj felmelegedése okozza a rázkódásokat, és a viharok kialakulására is nagyobb esély van a délutáni órákban.
Így már minden sokkal világosabb, igaz?
