Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Török Gábor: Az MSZP-n kívül a többi párt nem lehet Gyurcsányék vadászterülete

A politikai elemző szerint a DK úgy viselkedik, ahogyan egy politikai pártnak kell, és ha a Jobbik folytatja azt, amit most csinál, annak végelgyengülés lehet a vége.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Gyurcsány Ferenc nagyon aktivizálódott, úgy tűnik, megpróbál minél több, pozícióban lévő MSZP-st átcsábítani. Jól látjuk, hogy meg akarja erősíteni a DK ellenzéki térfélen betöltött szerepét?

Bármit is gondoljunk erről a politikusról és erről a pártról, azt szerintem el kell ismerni, hogy a DK úgy viselkedik, ahogy egy politikai pártnak kell. Vannak céljai, van mondanivalója, van identitása, azaz politizál.

Nagy butaságot csinálnak az ellenzéki riválisaik, amikor folyton emiatt panaszkodnak, ahelyett, hogy maguk is elkezdenének végre úgy viselkedni, ahogy egy politikai szereplőnek kell.

Ha távolabbra nézünk, az is látszik, hogy az ellenzék vezetője akar lenni. Bejöhet-e neki, hogy a korai Orbán Viktor-i példa alapján maga alá akarja gyűrni az ellenzéki pártokat? Van erre esélye?

Kiveri a szemünket, hogy a DK az ellenzék vezető ereje akar lenni. Ebben nincs sok meglepő: 2010 után az MSZP és 2014 után a Jobbik is ugyanezt szerette volna elérni.

Mindkét párt vezette az adott ciklusban az ellenzéki pártok támogatottsági listáját, de egyiknek sem sikerült olyan előnyre szert tenni, amely szívóhatást gyakorolhat a többi ellenzéki párt politikusaira és szavazóira.

Szerintem erre a DK-nak sincs reális esélye: az ellenzéki térfél nem azért töredezett, mert eddig senki sem akarta integrálni ezeket a pártokat és szavazókat, hanem azért, mert alapvető kérdésekben mást gondolnak az egyes szereplők, másért lelkesednek a szavazók.

Hozzáteszem, ha egyszer már nem lesz olyan sikeres a Fidesz és nem lesz olyan vezetője, aki egyesíteni tudja a tábort, a jobboldalon is láthatóvá válik majd az, hogy sokkal tagoltabb annál, mint amit gondolni szokás róla.

Az LMP és a Párbeszéd öt százalék alatt van tartósan, de a Momentum tartja magát. Lehet a következő célpont a Momentum?

A Momentum nem csupán tartja magát, de a DK mellett a másik ellenzéki párt, amely a 2018-as választás óta jelentősen erősödött. Teljesen tévesnek vagy tudatosan manipuláltnak gondolom azokat az értelmezéseket, amelyek arról szólnak, hogy a DK szép lassan levadássza az ellenzéki pártokat.

Lehet, hogy van ilyen céljuk, de megítélésem szerint az MSZP-n kívül a többi párt - ha nem feltartott kézzel álldogál, hanem teszi a dolgát - nem lehet Gyurcsányék vadászterülete.

A DK és az MSZP szavazótábora, politikai elitje jelentős mértékben csereszabatos, ne feledjük, hogy a DK a szocialista pártból vált ki. A többi ellenzéki párt azonban számos tekintetben messze áll a DK-tól.

A Jobbiknál Vas megyében már csak a szombathelyi alapszervezetük maradt meg, ismertebb politikusaik közül egyedül Balassa Péter, aki most nem jutott be a szombathelyi közgyűlésbe. Megmaradhat a Jobbik?

A Jobbik a 2018-as parlamenti választás óta, amikor messze az ellenzék legerősebb pártjaként közel 20 százalékot ért el, látványos zuhanórepülésben van. A szavazóinak több mint felét elvesztette, számtalan politikus távozott a pártból.

Ennek ellenére még mindig stabilan a bejutási küszöb felett áll a párt, ráadásul az ellenzéken belül ők valóban rendelkezhetnének önálló pozícióval, ha képesek lennének a jobboldaliságukat képviselni és megjeleníteni. Ezt látom kulcskérdésnek a Jobbik esetében: felismerik-e végre, hogy a centrális erőteret lebontó ellenzéki együttműködés és a politikai sikerhez elengedhetetlen önálló identitás nem vagylagos kérdés.

Ha a Jobbik a következő két évben tovább megy azon az úton, amelyen folyamatosan veszítette el saját karakterét, akkor annak csak végelgyengülés és eljelentéktelenedés lehet a vége.

Mekkora esélye van az újabb ellenzéki összefogásnak 2022-re?

Természetesen mindig lehet a politikában is hülyének lenni, sorozatban rossz válaszokat adni, de azért nagy bravúr lenne az ellenzéktől, ha a választási rendszer módosítását követő harmadik parlamenti választáson sem lenne képes ahhoz alkalmazkodni: azaz a 106 egyéni választókörzetben egy-egy jelölt mögé felsorakozva nekifutni a választásnak.

A választási sikerhez szükséges - de persze nem elégséges - összefogás ugyanis ezt jelenti. Minden más (közös lista, közös miniszterelnök-jelölt) ehhez képest másodlagos kérdés.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés