Egy sor akadályt görget egy tüntetés megszervezése elé az új gyülekezési törvény, ráadásul a tiltóokok túlságosan tág megfogalmazása veszélyesen sok mozgásteret hagy abban a rendőrségnek, hogy melyik gyülekezést engedélyezze és melyiket tiltsa meg ugyanazon követelmények alapján - írja az abcúg.hu .
Az első ilyen tiltó döntést a TASZ segítségével támadta meg a bíróságon egy üllői útblokkoló tüntetés szervezője. A bíróság kimondta: a rendőrség jogtalanul alkalmazta a legerősebb szankciót, azaz tiltotta meg a tüntetés megrendezését a közlekedés rendjének zavarására hivatkozva. Az életbe lépése után készült videónkban Hegyi Szabolcsot, a TASZ gyülekezési jogi programjának vezetőjét kérdeztük az új gyülekezési törvényről és annak várható hatásairól.
Az október elsején lépett életbe új gyülekezési törvény ellentétes reakciókat váltott ki a közvéleményben. Tény, hogy a törvénynek, ami az 1989-es gyülekezési törvényt írja felül, vannak előremutató elemei: az eddig hatályos törvénnyel ellentétben lehetővé teszi spontán gyűlés vagy sürgős gyűlés megtartását, és szabályozza, hogy kell eljárnia a hatóságoknak versengő tüntetések esetén.
A Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programjának vezetője, Hegyi Szabolcs azonban az Abcúgnak a vele készített videóinterjúban azt mondta: a törvény szabadságjogi szempontból inkább visszalépésként értelmezhető, ezután ugyanis több okra hivatkozva tilthat meg gyülekezést – például tüntetést – a rendőrség. Emellett a tiltási okok körét sokkal kevésbé pontosan határozza meg a törvény, így a rendőröknek lényegesen nagyobb mérlegelési lehetősége lett az engedélyezés kérdésében, mint korábban.
Önkényes döntéseket eredményezhet az új gyülekezési törvény from Budapest Beacon on Vimeo.
A törvény általánosságban két feltételt határoz meg:
Hegyi Szabolcs úgy látja: az utóbbit, a mások jogainak és szabadságának sérelmét kifejezetten a politikusok háza elé szervezett tüntetések miatt írták a törvénybe a jogalkotók.
Az új törvény megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a rendőrség azt mondhassa – anélkül, hogy a miniszterelnök jogaira kelljen hivatkoznia -, hogy az Orbán Viktor háza előtt tartandó tüntetés a környéken élők magánszférájához való jogait sértené.
Hegyi szerint, ha a magánszféra védelmére hivatkozva meg lehet tiltani egy tüntetést, az gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítheti bármilyen tüntetés megtartását.
Hiszen egy tüntetésnek pont az a lényege, hogy frekventált környéken tartják meg, figyelemfelhívó célzattal, és a tipikus helyszínek mindig körül vannak véve magánlakásokkal
– mondta az Abcúgnak.Ennek ellenére nem gondolja, hogy innentől a rendőrség bármely lakott területen lévő helyszín esetében megtiltja a tüntetést,
viszont a szabályozás olyan, hogy bármikor mondhatja ezt.
Azért borúlátó a forgatókönyv a fejemben, mert ez a törvény megengedi a rendőrségnek, hogy önkényes döntéseket hozzon. Ha a miniszterelnök elleni tüntetésről van szó, azt megtiltsa, ha meg egy politikailag, vagy a kormányzat szempontjából indifferens tüntetésről van szó, akkor meg minden további nélkül hagyja folytatódni.
Megvan az első ítélet
Az interjú felvétele után néhány héttel, október 30-án, kedden megszületett az első bírósági ítélet az új gyülekezési törvénnyel kapcsolatban. A TASZ ugyanis perben támadta meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság döntését, ami forgalmi okokra hivatkozva megtiltotta, hogy Üllő határában a helyi polgárok félpályás forgalomlassító demonstrációt tartsanak az életüket megkeserítő teherautó-forgalom megnövekedése miatt.
A rendőrség arra hivatkozott, hogy a közútkezelő, a közeli logisztikai központot használó cégek és a közlekedésrendészet egyaránt ellenzik a demonstráció megtartását, mert az érintett útszakaszon a demonstráció megtartása nélkül is erős a péntek délutáni csúcsforgalom, a logisztikai központot használó teherautók pedig a KRESZ alapján nem vehetnek igénybe másik utat. A forgalomlassító demonstráció eredményeként összességében főutak kereszteződése bénulna meg, és megnövekedne a baleseti kockázat
– írta a döntésről szóló közleményében a TASZ. A szervezet képviselte a tüntetés szervezőjét, aki beperelte a rendőrséget.
A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a tiltást, kimondva, hogy a közlekedés rendjéhez fűződő megtiltási ok csak akkor alkalmazható, ha a rendezvény a közlekedést huzamosabb ideig ellehetetleníti. Ez pedig nem állt fenn, így a rendőrség nem korlátozhatta volna ilyen súlyosan a tüntetést.
Első alkalommal értelmezte a bíróság az új gyülekezési törvényt, és rögtön azt kellett megítélnie, hogy a törvény egyik legvitatottabb passzusát megfelelően alkalmazza-e a rendőrség. Megnyugtató, hogy a Fővárosi Törvényszék komolyan vette alapjog-védelmi feladatát, és gátat szabott annak, hogy a rendőrség a tiltakozás jogának csorbítására használja ki a túl tág törvényi felhatalmazását
– értékelte Hegyi Szabolcs a bírósági ítéletet.
