Elmélet és gyakorlat
Tűzoltó szakmai vetélkedőt rendeztek a szombathelyi Interspar parkolójában. Sokan nem tudták mire vélni a nagy felvonulást, de amikor látták miről van szó, kíváncsian szemlélték az eseményeket. Három hivatásos tűzoltóság – Körmend, Sárvár, Szombathely – és a kőszegi önkéntesek tűzoltói indultak. A szakmai ismeretanyag felmérése mellett a gyakorlatban is megmutathatták a lánglovagok, mit tudnak.
Az egészséges rivalizálás néha mókás helyzeteket is szült. A tesztkérdések megválaszolása után meglódultak a tűzoltóautók, hogy ellavírozzanak a szűkre szabott szlalompályán. Néhány bójáról kiderült, hogy jól bírják a gyűrődést, hiszen a soktonnás monstrumok kerekei sem tették tönkre őket. A vetélkedőt megnyerő kőszegiek járműve például egészen jól vette az akadályokat, de a legutolsó manővernél egy egész sor jelzőbóját letaglózott a lendületesen tolató jármű.
Vízből mentés, füstsátor
Népszerű volt a nézelődők körében a vízből mentés is, ahol egy embert sodort a Perint patak. A hosszúkapacs használata helyett a lánglovagokra várt, hogy az eszméletlen víziutast a partra vigyék és közben ne szenvedjen végzetes sérüléseket. Ezt a feladatot mindenki jól vette és az áldozat szerepében tetszelgő búvár is megmaradt. A hordó vízzel történő megtöltése (szándékosan nem írtuk a rövidebb, ám kétértelmű szót) 20 méterről bár egyszerűnek tűnt, mégsem volt az. Képeinkből és videónkból talán az is kiderül, miért nem. Tüzes, azaz füstös feladat is volt. Egy füsttel telenyomatott sátorból kellett kimenteni egy sérültet szimbolizáló próbababát. A mentést nehezítette, hogy az illető sérült könnyen elhagyta egyes végtagjait. Bónuszként egy gázpalackot is rejtett az „épület”.
Szakemberek bíráltak
Az embermentési feladatoknál külső szakértők - például orvos - segítettek a kiértékelésnél, a mentés végén tanácsokat is kaptak a tűzoltók. A parancsnokok számára is tanulságos volt végignézni csapatuk küzdelmét a feladatokkal. Az ilyen versenyeken előbukkanó hiányosságokat ugyanis később gyakorolni lehet, így nem éles helyzetben történnek bakik.
A verseny végeredménye:
1. Kőszegi Önkéntes Tűzoltóság csapata
2. Szombathely Város Tűzoltósága csapata
3. Sárvár Város Tűzoltósága csapata
4. Körmend Város Tűzoltósága csapata
Egyéni irányítói kategóriában Horváth Gábor főhadnagy (Kőszeg); gépkocsivezetői kategóriában Papp László főtörzsőrmester (Szombathely); beosztotti kategóriában Horváth Roland (Kőszeg) és Horváth Zsolt főtörzsőrmester (Körmend) bizonyult a legjobbnak.
Szükség van a gyakorlásra
A szlalompályát a hasonló szituációkban már nagy tapasztalatra szert tett Topido Kft. munkatársai építették fel. Korábban egy kisbuszos vezetéstechnikai tréningjükön is részt vettünk, ahol éppen a kormányzást gyakorolták síkos körülmények között a tapasztalt buszsofőrök. Csikorgó kerekek, sodródó, bójákat letaroló busz mellett beszélgettünk szakemberekkel arról, mennyit jelentene, ha minden sofőr megtapasztalhatná, milyen az, amikor egy jármű megpróbál kitörni a sofőr irányítása alól. Sok embernek nem kellett volna meghalnia, ha tudta volna kezelni járműve megcsúszását. Ez ellen lehetne tenni, de szándék nincs rá. (Egy nemrégiben történt halálos baleset egyik résztvevője is lélekjelenlétének köszönhette, hogy sem ő, sem járműve nem sérült meg komolyabban.) Lásd a helyszíni tudósításban!)
- 2003-ban uniós irányelvek szerint egységesítették a hivatásos gépjárművezetők képzését. Európában addig voltak országok, ahol saját nemzeti előírások voltak, például Magyarországon is, már a 90-es évektől. A szakmai képzésben a felső nívóban voltunk. Itt éppen autóbuszvezetőknek tartunk továbbképző tanfolyamot, ami elméleti és gyakorlati, vezetéstechnikai oktatásból áll. Ez vizsgával zárul. - tudtuk meg Dóka Zoltántól, a Topido Kft. ügyvezetőjétől. - Az 50x150 méteres pályán öt előírt feladatot kell teljesíteni a gépkocsivezetőknek. Azokat a mozzanatokat gyakorolják, amelyek a hétköznapi szituációkban ritkán fordulnak elő és leginkább veszélyhelyzetben találkoznak vele a sofőrök. Intenzív fékezés, gyors irányváltoztatás, megcsúszó jármű kezelése. Ezt közúton, autóbusszal nehéz imitálni.
A továbbképzésen D1-es kategóriájú kisbusszal gyakoroltak a pilóták, hiszen a mozzanatok begyakorlásához ez is bőven megfelelő. A szakember elmondta: azt a pillanatot kell megérezni, amikor az autóbusz kezd megcsúszni. Itt van még egy nagyon rövid idő a korrigálásra és egyáltalán nem mindegy, merre húzza a kormányt a sofőr, vagy mit csinál a fékkel és a kuplunggal.
- A hivatásos sofőröknek van egy beidegződött rutinja, ami néha jó, de valamikor nagyon rossz. Az utóbbiakon igyekszünk javítani, amire fogadókészség is mutatkozik a részükről és így valószínűleg a közúti forgalomban is tudják alkalmazni.. Gyakori a rossz kormányfogás, a 10-2 órás fogás helyett a 9-3 órás kormányfogást oktatjuk, amivel sokkal nagyobb mozgástere van a vezetőnek, mivel 180, illetve 360 fokot tud kiforgatni, ezáltal a reakcióidőt is le tudja rövidíteni.
Gyakori a rossz ülésbeállítás. Az sem mindegy, hol kezdi valaki a kormányzást, mikor és mennyit fordít a kormányon ahhoz, hogy kikerülje a baleseti szituációt. Fontos, hogy az általunk elmondottak folyamatos gyakorlás mellett rögzülnek tökéletesen, de amit itt most gyakoroltunk, az egy baleseti szituációban biztosan visszaköszön majd - mondta Szombath András, gépjármű-vezetéstechnikai kiképző, akit sokáig rendőrmotoron láthattak a szombathelyiek.
A Galambos Trans vépi telephelyén Családi sikertörténet: Kamionos paradicsom épül Vépen 2008. March 25. 18:33 kialakított gyakorlópálya még a tapasztalt pilótáknak is okozott meglepetést. László húsz éve vezet autóbuszt általa okozott baleset nélkül, de a csúszóssá tett szlalompályán az első két alkalommal simán letarolta a bójákat. A tanácsokat megfogadva negyedszerre és ötödszörre csont nélkül végighaladt a pályán.
Az előző példa azonban felvet egy komoly kérdést. Ha egy néhány órás tréningnek ilyen hatása van, akkor vajon nem kellene-e minden sofőrt, hivatásost és úrvezetőt ráereszteni egy-egy ilyen pályára, hogy ne éles helyzetben találkozzanak először a megcsúszó jármű problémájával? A kérdés költői, hiszen az lenne az ideális állapot, ha a vezetők tudnák kezelni az ilyen helyzeteket – amiket sajnos a gyakorlatban nem tudnak. A gond csupán az, hogy ilyen fixen telepített pálya csak Mogyoródon van. Pedig ha belegondolunk, hogy az ilyen tréningekkel életek tucatjait lehetne megmenteni Magyarországon, akkor elgondolkodtató, miért nem épülnek ilyen pályák minden megyében?
Ráadásul nem is ördöngösség, egy nagy leaszfaltozott, műgyantaréteggel bevont, öntözött placcot kell elképzelni, ami 10-15 millió forintból megvalósítható. Nálunk fejlettebb országokban a biztosítótársaságok finanszíroznak hasonló pályákat, talán abból az üzleti megfontolásból is, hogy ha kevesebb a baleset és a halál, akkor kevesebb a kifizetendő összeg is. Nálunk óriásplakátokon hívják fel a figyelmet arra, hogy vezessünk óvatosan, pedig ha ennek a költségét vezetéstechnikai pálya építésére fordítanák, akkor látványosan javulhatnának a baleseti statisztikák.
A fentiek figyelembevételével fordulunk a biztosítótársaságokhoz, ellopva a Vöröskereszt szlogenjét: „Építs vezetéstechnikai pályát és ments meg több tucat életet!” Az biztos, hogy a kihasználtságával nem lenne probléma. Az úrvezetők oktatásán kívül a mentők, tűzoltók, rendőrök, hivatásos sofőrök is folyamatosan tréningezhetnének a területen és valószínűleg a határ mellől is érkeznének tanulni vágyók, akik saját biztonságuk érdekében örömmel kifizetnek néhány ezer forintot, hogy ellenőrzött, biztonságos körülmények között éljék át azt a veszélyhelyzetet, ami élesben akár az életükbe is kerülhet.
